Agrárbiotechnológiai társaságok legitimációs stratégiái = Legitimation Strategies of Agri-Biotechnology Corporations

Abstract

Disszertációmban azt vizsgálom, hogy a magyarországi agrárbiotechnológiai szervezeti mező tagjai milyen legitimációs és delegitimációs stratégiákat alkalmaznak a génmódosított növények vonatkozásában. Mindenekelőtt a szervezetelméleti megközelítések legitimitás értelmezéseit tekintettem át és foglaltam rendszerbe. A stratégiai, a szociológiai intézményi és a diszkurzív megközelítéseknek egyazon legitimitás tipológia mentén való feldolgozását végeztem el, melynek eredményeként a pragmatikus, a morális és a kognitív legitimitást a szocio-politikai legitimitásba ágyazva, annak mintegy a kontextusában helyeztem el. Feldolgoztam a biotechnológiai közösség utóbbi években lezajlott integrációs és koncentrációs folyamatait, valamint a szövetségi kapcsolatait, kiemelve azoknak a legitimitás megteremtésére irányuló vonatkozásait. Disszertációmban építek a releváns hazai és nemzetközi empirikus kutatásokra, kiváltképp részletesen, teljes körűségre törekedve vizsgálom a génmódosított növények és élelmiszerek fogyasztói megítélésének vizsgálatait. Az empirikus kutatásomnak félig strukturált interjúkra (az agrárbiotechnológiai szervezeti mező tagjaival, 43 interjú), kutatói médiaviták elemzésére (6 vitasorozat) és fogyasztói fókuszcsoportos beszélgetésekre (4 fókuszcsoport) épülő, a megalapozott elmélet és a kritikai diskurzus elemzés eszközeivel vizsgált pillérei a következő fő eredményekre vezettek: A mezőgazdasági biotechnológia által érintett, Magyarországon működő multinacionális vetőmag- és növényvédőszer gyártó vállalatok legitimációs stratégiái nem egységesek, jóllehet közös jellemzőjük a növénygenetikai kutatók révén remélt – legitimációs túlcsordulásként megfogalmazható – legitimitásteremtés. Az eszköztár és a szakirodalomban feltárt legitimációs stratégiák alkalmazása kombinációt mutat: egyszerre vannak jelen a konformitás, a kompromisszum, az elkerülés, a szembeszállás és irányítás stratégiáinak taktikai elemei. A legitimációs érvek egyik központi témája a tudományos és laikus tudás, a szakértői kompetenciák kérdésköre. A magyarországi legitimációs folyamatokban – jóllehet a GMO-k mezőgazdasági jelenlétét alapvetően meghatározó jogszabályok előkészítésében számos érintettcsoport képviseltette magát – részvételi döntéshozatalról nem beszélhetünk.