A várostérségi fejlődés és a települések közötti együttműködések kihívásai a helyi kormányzás szempontjából a győri határmenti várostérség példáján [védés előtt]

Kivonat, rövid leírás

Napjaink területi fejlődésének egyik meghatározó folyamata a várostérségek kialakulása és a települések közötti funkcionális kapcsolatok erősödése. A városi tér egyre kevésbé írható le kizárólag a közigazgatási határok alapján: a munkaerőpiaci, közlekedési, gazdasági, oktatási, egészségügyi és kulturális kapcsolatok olyan térbeli rendszereket hoznak létre, amelyek rendszeresen túlnyúlnak az egyes települések határain. A várostérségek ezért nem egyszerűen egymás mellett fekvő települések együttesei, hanem a mindennapi mobilitás, a szolgáltatások igénybevétele, a gazdasági kapcsolatok és a társadalmi interakciók révén összekapcsolódó funkcionális terek. A kutatás elméleti kiindulópontját az a felismerés adja, hogy e funkcionális terek és a hagyományos, közigazgatási határokhoz kötött önkormányzati intézményrendszer területi logikája egyre kevésbé esik egybe. A probléma különösen fontos a helyi kormányzás szempontjából. A klasszikus helyi önkormányzati modell a helyi autonómiára, a települési közügyek intézésére és a demokratikus részvételre épül, miközben a kortárs governance-szemlélet arra hívja fel a figyelmet, hogy a közpolitikai problémák jelentős része több szereplő, több kormányzási szint és több település együttműködését igényli. Rhodes (1996), Pierre és Peters (2000), Stoker (1998), valamint Hooghe és Marks (2003) munkái alapján a kormányzás egyre inkább hálózatos, többszintű és partnerségi jellegű. A helyi önkormányzat így nem kizárólag saját közigazgatási területén működő közhatalmi szervezetként értelmezhető, hanem olyan szereplőként is, amelynek koordinálnia kell más önkormányzatokkal, állami intézményekkel, gazdasági és civil szereplőkkel.