A társadalmi normák szerepe a desztináció- és közlekedésieszköz-választásban a környezettudatosság vonatkozásában [védés előtt]

Kivonat, rövid leírás

A kutatás célja társadalmi normák hatásának feltárása a desztináció- és a közlekedésieszköz-választásra a környezettudatosság vonatkozásában. Értelmezésemben a környezettudatos viselkedés szándékolt, ugyanakkor fókuszálni kívántam azon viselkedési területekre, amelyek a turizmus hatásairól szóló kutatási eredmények alapján környezeti hatásaik alapján is relevánsak. Feltáró kutatásomat kvalitatív módszerrel végeztem, 54 mélyinterjú készült négy szegmensben: Magyarországon élő magyarok és svédek, valamint Svédországban élő svédek és magyarok körében. Az elemzést induktív módon, az Nvivo program használatával végeztem és a tudományos hozzájárulás szempontjából fontos eredményeket az alábbiakban ismeretem. • A közlekedésieszköz-választáshoz kapcsolódó társadalmi normák az attitűdökre hatással vannak, de a viselkedést ritkán befolyásolják. Vélhetően a flight shame mozgalomnak is köszönhetően Svédországban megjelenik a légiközlekedés elkerülésével kapcsolatos társadalmi norma. Habár tapasztalható itt a társadalmi normák információs funkciója, stratégiai tudást nem nyújt, választható alternatívákról, mások hatékony gyakorlatairól nem szereznek tudomást az egyének, ráadásul az utazással kapcsolatos alapvető motiváció is nagyon erős mindkét országban. • A desztinációválasztással kapcsolatban nem tapasztalható egyik országban sem létező társadalmi norma a környezettudatossággal összefüggésben. Ugyanakkor míg Magyaroroszágon élő magyar válaszadóim körében tapasztalható a belföldi utazás, a közvetlen környezet megismerésének igényével kapcsolatos társadalmi norma, addig Svédországban kialakult társadalmi gyakorlatnak tűnik a sok külföldi utazás, főként az éghajlattal összefüggő motivációkkal. Az ott élő magyarok véleménye szerint a svédek társadalmi normái között szerepel a természet nagyobb tisztelete, társadalmi gyakorlatként a svédek gyakori természetben töltött tevékenysége, de a svédországi svéd alanyok beszámolóiban ez kevéssé jelenik meg. • A hétköznapi környezettudatosság esetében a társadalmi normák az infrastrukturális adottságok megléte esetén társadalmi gyakorlatokká váltak és jelentős hatást gyakorolnak a viselkedésre. Az utazáshoz kapcsolódó társadalmi normák nem olyan erősek jelenleg, nem kapcsolódik hozzájuk kellő infrastruktúra, és több kontextuális akadályba is ütköznek az elvárt tevékenységek, így nem vált belőlük társadalmi gyakorlat. • Érdekes eredmény, hogy a társadalmi gyakorlatként megjelenő hétköznapi környezettudatos tevékenységet az érintett társadalom tagjai közül többen nem is teljes mértékben tekintik környezettudatos gyakorlatnak, feltehetőleg a nem önkéntes vállalás jelleg és a gyakorlat megvalósításának egyszerűsége miatt. • Az utazásokkal kapcsolatos környezettudatos attitűdöket jelenleg felülírják egyrészt a kontextuális tényezők, mint az infrastruktúra, a költségszempontok és az utazásra szánható idő, másrészt olyan motivációs tényezők, mint az újdonság keresése. • A társadalmi normák információs szerepe a stratégiai tudás esetében fontos, de csak a hétköznapi viselkedés esetében hatásos jelenleg, hiszen a turisztikai gyakorlatok esetében nem nagyon áll rendelkezésre konkrét „útmutató” az elvárt viselkedésről, illetve ami igen, az kontextuális akadályokba ütközik. • A Svédországba költöző magyarok esetében az erősebb társadalmi normákkal rendelkező társadalomba újként bekerülő magyarok igyekeznek alkalmazkodni új hazájuk társadalmi normáihoz, különösen, ha azok társadalmi gyakorlatokká váltak. Az erősebb környezettudatos társadalmi normákat osztó társadalomból elköltöző svédek a gyengébb környezettudatos társadalmi normákkal rendelkező Magyarországon is igyekeznek megtartani korábbi normáikat, amelyek feltételezhetően internalizálódtak.