Társadalmi struktúra és jövedelemelosztás: Államilag intézményesített egyenlőtlenségek = Social structure and income distribution: State-institutionalized inequalities

Abstract

Az értekezés az „osztályviszonyok” értelmezésének régi témája körül forog. Közelebbről az kérdés áll a középpontjában, hogy milyen és mekkora szerepük van az államoknak a mai globális tőkés piacgazdaság keretei között országuk társadalmi szerkezetének alakításában. Még közelebbről a javak és jövedelmek elosztásának és újraelosztásának intézményi mechanizmusai, valamint az egyéni életesélyek egyenlőtlenségei közötti összefüggés mélyebb megértésére törekszik a rendszerváltás utáni magyar társadalom példáján keresztül. Mindehhez Polányi Károly piac és redisztribúció fogalmait hívja segítségül, melyeket az 1980-as években egyszer már gyümölcsözően alkalmazott a hazai szociológia az akkori államszocialista társadalom szerkezetének értelmezéséhez. Az értekezés tulajdonképpen ennek a régi modellnek, a 21. századi globális tőkés piacgazdaság, illetve a nyugat európai jóléti rezsimek keretei közötti adaptációjára tesz kísérletet. Ennek a célnak megfelelően az értekezés során egy új társadalmi-struktúra modell került konceptualizálására és operacionalizálására, amelyet erőforrás-integrációs modellnek nevezhetünk. A modellnek, az alapos elméleti és fogalmi megalapozást követően, a jövedelmek egyenlőtlenségeivel összefüggésben az empirikus ellenőrzés első próbáját is ki kellett állnia. Ennek során az értekezés fő állítása egyelőre megerősítést nyert; vagyis a magyar társadalom struktúrájának és „osztályviszonyainak” értelmezésekor nem elégedhetünk meg csupán a „gazdasági alap” kontúrjainak felvázolásával, mivel a politikai küzdelmek és társadalmi normák összjátékában alakuló állam a 21. század globalizálódott gazdaságában is képes a társadalomszerkezet és a társadalmi egyenlőtlenségek alakítására. A biztató magyarországi eredmények fényében úgy tűnik, hogy az erőforrás-integrációs modellt a továbbiakban érdemes lehet felhasználni a többi európai ország strukturális viszonyainak vizsgálatához és értelmezéséhez is.