Leadership – Organizational Culture in the light of Public Management reform models = Leadership – Szervezeti kultúra, a közmenedzsment reformok fényében

Kivonat, rövid leírás

A disszertáció témája a leadership – szervezeti kultúra kapcsolatának jellemvonásai, a közintézményi menedzsment reform modellek fényében. Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak a szervezetek, intézmények vezetői és talán ez még hangsúlyosabb a közigazgatási intézmények irányítói esetében (legyen szó középszintű, vagy felsővezetőről). Ez nem is meglepő, hiszen az állampolgárok hivatalos vezetőiktől várják a jövőképet és az iránymutatást. És bár a kidolgozási folyamatába érdemes mindenkit bevonni, a jövőkép megalkotásának és „karbantartásának” felelőssége mindig a vezetők vállát nyomja, és ez nem ruházható át másokra. Ha megszületett a jövőkép, a vezetőn múlik, hogy a dolgozók reagálnak-e rá. A vezető (leader) feladata támogatni az embereit abban, hogy megvalósítsák a jövőképet. Szükségszerű továbbá azt is megvizsgálni, hogy rövid- illetve középtávon milyen irány rajzolódik ki a vezetéstudomány számára, melyik irányba fognak elmozdulni a szervezetek (vagy legalábbis nagyrészük) amikor az a kérdés tevődik fel, hogy menedzsmentre vagy leadershipre kell törekedni a szervezeten belül. Ez alól a közigazgatás, a közintézmények sem kivételek ugyanis némileg kényszerhelyzetben vannak/lesznek, ha továbbra is a hatékonyság és eredményességre való törekedésüket akarják megőrizni. A mai összekapcsolt és kölcsönösen függő világban, a közigazgatási leadership többről kell, szóljon, mint egyszerűen csak vezetni a közszektor intézményeit. A közszervezetek gyakran lassan reagálnak le újszerű problémákat, számos gátló tényező által vannak akadályozva és rövid időkeretekhez vannak kötve – általában választástól, választásig. Egy másik kihívás a közszektoron belüli leadership tanulmányozása során, hogy az egy politikai kontextuson belül kerül gyakorlásra/alkalmazásra, ahol a miniszterek és a megválasztott tanácsosok fontos szerepet játszanak. A politikai dimenzió ugyanakkor az egyik megkülönböztető jellemzője a közszolgálatoknak, amikor a magánszektorral hasonlítják össze. Általánosnak tekinthető továbbá az a széles körben ismert megközelítés, mely szerint a leadership és a szervezeti kultúra kölcsönösen hatással vannak egymásra. Ebből kiindulva érdemes megvizsgálni, hogy a két fogalom közti kapcsolat milyen jellemvonásokkal bír és ezt leginkább összehasonlító kutatás formájában lehet feltérképezni. Egy ilyen kutatás ugyanakkor lehetővé teszi annak a megfigyelését is, hogy milyen vezetői stílusok figyelhetők meg a gyakorlatban, amelyek adott esetben kihatnak az intézmények teljesítményére, vagyis kimutatható, hogy milyen leadership stílus és szervezeti kultúra az, amelyeket célszerű követni a hatékonyság és eredményesség elérése érdekében. A disszertációhoz készült empirikus kutatás, amely alapjául szolgáló szakmai kérdőívet Magyarországon 212, Romániában pedig 189 közigazgatási intézményben dolgozó középvezető töltötte ki (több városban). A feldolgozás érintette az intézményekben alkalmazott, vezetői stílust, szervezeti kultúra jellemzőket, valamint jellemvonások segítségével az is kimutathatóvá vált, hogy az adott ország intézményeiben melyik közmenedzsment reform modellt követik. Jelen kutatás eredményei elsősorban az eddigi, meglévő szakirodalmat hivatottak kiegészíteni, ugyanis mindmáig elenyésző mértékben található olyan anyag, amely a leadership és a szervezeti kultúrával együttesen foglalkozna, a kettő közti kapcsolatot vizsgálná. Gyakorlati szempontból pedig a két országban végzett felmérés hasznos adalékot képez a nemzetközi IIAS (International Institute of Administrative Sciences) közigazgatási leadership kutatáshoz.