A települési infrastuktúrafejlesztés finanszírozásának gyakorlata Magyarországon. Az önkormányzati beruházási hajlandóság előrejelzésének modellezése = The practice of municipal infrastructure finance in Hungary. Modelling municipal investment activity

Kivonat, rövid leírás

Magyarország a közép-európai átmeneti gazdaságok között a reformok végrehajtását, azokon belül is az önkormányzatokat érintő, decentralizációt segítő reformokat tekintve élenjáró országnak számít. A törvényhozás az állami adminisztrációt decentralizálta, a magán- és a közszféra többé nem egymástól elszigetelve létezik és a feladatellátás az üzleti szempontok érvényre juttatása miatt sok esetben hatékonyabbá vált. Ezt a változást az önkormányzatok kényszerként is meg kellett, hogy éljék, ugyanis az önkormányzati szektor növekvő finanszírozási hiányára - ami a csökkenő állami támogatások és az elfogyó privatizálható vagyon következménye - a magántőke bevonása megoldást nyújthat. Ezzel kapcsolatos az elkövetkező évek legnagyobb kihívása is, azaz képes lesz-e az önkormányzati szektor megfelelni a magántőke követelményeinek, és milyen ütemben folytatódnak a reformok, amelyek továbbra is szükségesek az önkormányzati hitelképesség megteremtése érdekében. Mivel a magyar önkormányzatok a piac által támasztott hitelképességi kritériumok többségét nem teljesítik, azaz banki, befektetői szemmel kockázatos partnereknek minősülnek, nehéz helyzetben vannak, hiszen beruházásaikat a hagyományos források szűkössége, de a gazdasági racionalitás okán is kénytelenek lesznek legalább részben hitelből finanszírozni. A problémára megoldást nyújthat a befektetők helyi kormányzati szektor számára nyújtott hitelekkel vállalt kockázatának csökkentése, ezzel ugyanis fellendítjük a helyi hitelpiacot és – mint látni fogjuk - a helyi önkormányzat beruházási hajlandóságát. Az értekezés célja egyrészt az önkormányzati beruházási, finanszírozási tevékenység rendszerezett bemutatása, eddiginél részletesebb struktúrafeltáró elemzése, másrészt egy olyan modell létrehozása, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzati beruházási hajlandóságot becsüljük olyan független változók alapján, mint például az önkormányzat mérete, területi elhelyezkedése, a költségevetés nagysága, a különböző helyi bevételek mértéke. A különböző önkormányzati beruházási, pénzügyi adatok vizsgálatára Magyarországon ilyen formában eddig nem volt példa. Az értekezésben nemzetközi és hazai példákra támaszkodva leírom egy olyan intézmény megvalósíthatóságának feltételeit és az intézmény lehetséges szervezési elveit, amely az önkormányzatok hitelfelvételének segítésén, az önkormányzati hitelezés biztonságossá tételén keresztül ösztönzi a beruházási tevékenységet. A nemzetközi tapasztalatok alapján egy kétszintű rendszer megvalósítása segítené legjobban a magyar az önkormányzatok hitelpiaci szereplését. Az első szintet az önkormányzatok többségi tulajdonával létrejövő, a kölcsönös felelősségvállalás elvén működő garanciatársaságok jelentenék, a másodikat az állami viszontgarancia nyújtására létrehozandó állami garanciaalap.