A Nyugat-Balkán gazdasági integrációérettsége = The economic integration maturity of Western Balkans

Kivonat, rövid leírás

Az Európai Unió számára az elmúlt években rendkívül fontossá vált a Nyugat-Balkán helyzete, nyilatkozatai alapján kifejezett célja ezen országokat felvenni a tagállamok sorai közé. A térség országai jelenleg (2013. július) vagy már tagjelöltek (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia) vagy potenciális tagjelöltek (Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó az ENSZ BT. 1244 sz. határozatában foglaltak szerint). Horvátország 2013. július 1-jével pedig az Európai Unió tagállama. Az Európai Unió szándékait egyértelműnek mutatja, azonban felmerül a kérdés, hogy a csatlakozással ezek az államok az Unió elmélyülését hátráltatnák-e, készek-e a csatlakozásra, integrációérettek-e. Az Európai Unió által meghatározott gazdasági, illetve politikai követelmények nem teljesen tükrözik a tagjelölt államok felkészültségét a csatlakozásra. Összességében nem tekinthetők koherensnek, világosan strukturáltnak és kidolgozottnak. Ezért érdemes bevezetni az integrációérettség fogalmát, elméletét, illetve ez alapján megvizsgálni a nyugat-balkán államok integrációérettségét. Az integrációérettség fogalmát és részletes módszertanát Palánkai Tibor alkotta meg, és kutatásai során azt a kelet-közép európai országokra alkalmazta. Az integrációérettség négy dimenziója (gazdasági, politikai, intézményi és társadalmi) különböztethető meg, kutatásom során az elsőre koncentrálok, amely az alábbi alapkritériumokkal határozható meg: működő piacgazdaság, versenyképesség, makrostabilitás és stabilizáció, konvergencia, finanszírozhatóság és finanszírozás. Ezt a módszertant adaptálom a Nyugat-Balkán államok jellegzetességeit figyelembe véve és vizsgálom meg azt, hogy a fentebb említett országok – Koszovó kivételével - integrációérettnek tekinthetőek-e. Értekezésem során alapvetően a 2002 és 2011 közötti 10 évet tanulmányozom a gazdasági dimenzió, illetve annak mutatói kapcsán. (...)