Társadalmi tőke és közösségi agrármarketing az élelmiszeriparban

Kivonat, rövid leírás

A versenyképesség megőrzésének, az élelmiszeripari termékek piacbővítésének az európai uniós országok többségében már évtizedek óta bevált módja a közösségi agrármarketing. Az EU által is elfogadott közösségi agrármarketing támogatás immár több mint 10 éve Magyarországon is jelen van, azonban szerepe, jelentősége az utóbbi években megrekedt. Látva más uniós országok KAM tevékenységét, fontos volt megvizsgálni azt, hogy Magyarországon miért nem fejlődik érdemben ez a tevékenyég, a továbbfejlesztés irányait mennyiben támogatják az érintettek és hogyan segíti az agrárkormányzat a KAM céljainak minél hatékonyabb megvalósítását. A kutatás indokolt volt egyrészt az élelmiszeripari szereplők közötti bizalom felmérése, az összefogás képessége oldaláról, másrészt a közösségi agrármarketing (KAM) fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata, különösen az érintettek véleményének megismerése céljából. A kutatás célja az élelmiszeripari szereplők egymáshoz való viszonyának, bizalmi szintjének felmérése, valamint a közösségi agrármarketing tevékenységgel kapcsolatos eddigi tapasztalatok megismerése és a KAM területén szükséges jövőbeli változtatásokkal szembeni nyitottság feltérképezése. A KAM és a társadalmi tőke viszonylatában megvizsgáltuk, hogy a bizalom és az összefogás képessége mennyiben van hatással a KAM akciókban való részvételre, illetve a KAM tevékenység későbbi fejlesztésére. A kutatás újszerűsége egyrészt annak vizsgálata, hogy az ágazati szereplők bizalmi szintje mennyiben befolyásolja a fejlesztéshez elengedhetetlen összefogást, a közös fellépést, mennyire tudják érdekeiket közösen képviselni. Másrészt a terület ilyen irányú elemzése azért újszerű, mert egyszerre mértük fel a közvetlenül érintett élelmiszeripari vállalkozások, az érdekek érvényesítésében, az együttműködésben már gyakorlatot szervezett termelői-értékesítői szervezetek, valamint a KAM tevékenységhez közvetetten kapcsolódó termelők érdekképviseleteinek, szakmai szövetségeinek véleményét. Azon túl, hogy felmérhettük a megkérdezettek együttműködési hajlandóságát, összefogási készségüket, bizalmukat, az egyes csoportok speciális információkkal is szolgáltak. Kérdőíves felmérésünk alapján az alábbiak állapíthatók meg: • Az ágazati szereplők közötti bizalom és az ágazati közös programokban való részvétel kapcsolatánál megállapítottuk, hogy magasabb bizalmi szint nem jár együtt a közös programokon való gyakoribb részvétellel, a tényezők függetlenek egymástól. A programokban való részvétel és a közös fellépéssel elérhető hatékony érdekérvényesítés gyakorisága között azonban szignifikáns kapcsolat van, vagyis azok, akik úgy gondolják, hogy az érdekek érvényesítése gyakrabban lesz sikeres a közös fellépés által, gyakrabban vesznek részt közös programokban. • A bizalom a közös akciókban való áldozatvállalást sem befolyásolja, az akció kimenetelének ismeretétől függetlenül nem játszik szerepet a döntéseknél. A szervezettségi szint és a közös akciókban való pénzügyi áldozatvállalás kapcsolata ellentétes, vagyis nem igaz, hogy magasabb szervezettségi szint mellett hajlandóbbak lennének az anyagi áldozatvállalásra. • A KAM akciókban való korábbi részvétel gyakorisága és az akciókkal való elégedettség között nincs közvetlen kapcsolat. A közösségi agrármarketing programokban az élelmiszerágazat résztvevői leginkább csak alkalmanként vesznek részt, a részvételt nem befolyásolják a korábbi közösségi agrármarketing akciók tapasztalatai, az azokkal kapcsolatos elégedettség. A részvétel gyakorisága független az elégedettségtől, elsősorban nem a korábbi részvétel tapasztalatai alapján hozzák meg döntésüket a KAM programokban való ismételt részvétel esetében. • A KAM programokban való részvételt nem befolyásolja sem az élelmiszeripari szereplők közötti bizalmi szint, sem az ágazat szervezettségi szintje. Bár az egyes vállalkozások árbevételének nagysága KAM programokban való részvételnél nem játszik szerepet, magasabb árbevétel mellett a cégek hajlandóbbak hozzájárulni a KAM programokhoz.