Az agrárstruktúra és agrártermelés fejlesztésének lehetőségei és irányai Maros megyében

Kivonat, rövid leírás

Napjaink globalizációs folyamataival párhuzamosan erősödik a lokalizáció és a regionalizáció, a nemzetgazdaságok fejlődése a regionális gazdaságfejlesztési politikák alkalmazásával valósul meg. Ebben a folyamatban felértékelődik a régiók, megyék szerepe, a verseny napjainkban nemcsak országok, hanem régiók, megyék között is zajlik és érinti a nemzetgazdaság minden ágazatát, így a mezőgazdaságot is. A román mezőgazdaság fejlődésének feltétele a gazdaságosság kritériumainak a betartása, amely az üzemszerkezet átalakítását igényli. A kérdés, hogy mennyire mély legyen a szerkezeti átalakítás és milyen lehetőségek állnak a megvalósításra, oly módon, hogy a változtatás a legkisebb társadalmi veszteséggel valósuljon meg és ne veszélyeztesse az érintettek megélhetését. Munkám során ezekre a kérdésekre kerestem a választ és ennek érdekében összehasonlítottam a román mezőgazdaság jellemzőit az Európai Uniós jellemzőkkel és a feltárt adatok segítségével megpróbáltam rendszerezni Maros megye mezőgazdaságának fejlesztési lehetőségeit és irányait. Az adatok és elemzések alapján megállapítható, hogy a jelenlegi hiányos agrárinformációs adatbázis miatt nem adható részletes és teljesen reális kép a román mezőgazdaságról. Ugyanakkor Románia mezőgazdasága sajátos jellemzői miatt kilóg az Európai Uniós tagországok sorából, az elindult változási folyamatok nem hasonlítanak az Európai Unió régi tagországaiban zajló szerkezet-átalakítási folyamatokhoz. A regionális és megyei stratégiai fejlesztési tervek az alulról-felfelé szerveződő tevékenységek és a kormányzati intézkedések kombinációjaként kell, hogy megvalósuljanak. Románia és Maros megye mezőgazdaságának fejlesztését szociálisan kell megközelíteni, mivel nagyon sok embert érintenek a mezőgazdaságban történő változások. A változások, következtében a vidéki lakosság egy része várhatóan felhagy a mezőgazdasági tevékenységgel és megélhetési forrás nélkül marad, tehát a mezőgazdaság fejlesztését, a versenyképesség növelését a vidékfejlesztéssel összhangban kell megvalósítani. Ezek alapján a vidéket más szemszögből kell megközelíteni, nem lehet kizárólag a termelékenységre koncentrálni. Az aktív népesség, amely felhagy a mezőgazdasággal, csak olyan üzleti környezetben tud megélni, ahol választhat piacképes alternatív tevékenységek közül és szakmailag felkészülhet ezen tevékenységek folytatására, tehát olyan környezetet kell teremteni, amely ösztönzi az alternatív tevékenységek elterjedését vidéken. Az átalakítás így kis lépésekben, szociálisan érzékenyen történne, a fejlődés kevésbé látványos, de az út biztosabb, az egyensúlyi helyzet megtartására nagyobb az esély.