Puskás, Áron (2007) A jódellátottság növelésének lehetőségei Magyarországon. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészet és Döntéstámogató Rendszerek Doktori Iskola.
Teljes szöveg
|
PDF :
1MB | |
|
PDF :
582kB | |
|
PDF :
426kB |
Kivonat, rövid leírás
Munkám témaválasztását egy rendkívül aktuális és sürgős megoldást igénylő népegészségügyi helyzet indokolta. Több hazai és nemzetközi szervezet felmérései és vizsgálatsorozatai alapján kijelenthető, hogy Magyarország 80%-án az ivóvizek jódtartalma igen alacsony – hozzávetőleg 30-50 µg/liter – és az ország ezen területén élő lakosok szervezetébe a normál táplálkozással nem jut megfelelő mennyiségű jód! A jódhiány igazoltan súlyos egészség-károsodások forrása lehet. Miután Magyarországon a teljes táplálékláncból hiányzik ez az elem, így jódhiányról csak a növény-állat-ember vonatkozások együttes említésével van értelme beszélni! A jódprevenció tárgykörében végzett kutatásaim és elemzéseim arra irányultak, hogy a hazai jódellátottság társadalmi és gazdasági feltételeinek komplex analízise révén megoldási javaslatokat dolgozzak ki a magyar lakosság élelmiszerekkel történő jódellátottságának és életminőségének javítása, valamint az egészséges táplálkozás lakosság felé történő hatékony kommunikációjának kialakítása céljából. Munkámban komplexen elemeztem a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai jód-ellátottsággal kapcsolatos tapasztalatokat. Bemutattam, hogy a jódhiány megelőzésére számos lehetőség kínálkozik, de ezek közül leghatékonyabbnak a természetes úton megvalósuló jód-profilaxis tekinthető. Kísérletet tettem a jód – mint esszenciális, életfontosságú nyomelem – humán, valamint veteriner biológiai jelentőségének bemutatására is. Kutatásom során - összesen 38 ezer pulyka, 71 tejelő szarvasmarha és 48 tejelő kecske bevonásával - jódos takarmányozási vizsgálatsorozattal igazoltam a jód takarmányozásban betöltött kiemelt fontosságát, illetve az állati szervezetekre gyakorolt pozitív élettani hatását. Közvetlen kérdőíves megkérdezéses vizsgálatokat végezve képet kaptam a magyar fogyasztók vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel (ezen belül jóddal) kapcsolatos tudásszintjéről. Ennek eredményeit felhasználva a gyakorlati marketing szempontjából számos érdekes és értékes stratégiát fektettem le azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a magyarországi jód-profilaxist optimális módon megvalósítani. Jódprevencióval kapcsolatos kutatásaim további módszere a conjoint analízis volt, melynek segítségével a magyar fogyasztók számára optimális jód-pótlást szolgáló készítmény megtervezése, illetve országos szintű jódprevenciót szolgáló, hatékony marketing stratégia kidolgozása volt célom. Fentiek alapján a jódprevenció tárgykörében végzett kutatásaim és elemzéseim eredményeinek összefoglalásaként egyértelműen megállapítható, hogy a jód-profilaxis hatékony megvalósítása és széleskörű tudatosításának biztosítása sürgős és elodázhatatlan népegészségügyi feladat.
Tétel típusa: | Disszertáció (Doktori (PhD) értekezés) |
---|---|
Témavezető: | Lakner Zoltán |
Kulcsszavak: | jódpótlás, jódhiány, conjoint elemzés |
Tárgy: | Élelmiszertudomány, élelmiszervegyészet Kémia |
Azonosító kód: | 261 |
Védés dátuma: | 2007 |
Elhelyezés dátuma: | 21 Nov 2007 |
Last Modified: | 28 Sep 2013 14:38 |
Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap