Hazai egészségügyi intézmények kontrolling rendszer használata: devalválódás és felemelkedés paradoxona = Use of controlling system in Hungarian health care institutions: paradox of rise and fall

Krenyácz, Éva (2018) Hazai egészségügyi intézmények kontrolling rendszer használata: devalválódás és felemelkedés paradoxona = Use of controlling system in Hungarian health care institutions: paradox of rise and fall. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola. DOI 10.14267/phd.2018003

[img]
Preview
PDF :
3049Kb
[img]
Preview
PDF : (dissertation in English)
2904Kb
[img]
Preview
PDF : (az értekezés tézisei magyar nyelven)
920Kb
[img]
Preview
PDF : (draft in English)
1013Kb

Abstract

Kutatásomban definiáltam és elemeztem az egészségügyi kontrolling rendszerek döntéstámogató funkcióját és az egészségügyi rendszer ellenérdekeit, majd megvizsgáltam a vezetői döntések során igényelt adatok széleskörűségét és felhasználásának stílusát. A kontrolling rendszerelemek és azok egészségügyi rendszerrel való összefüggésrendszere képezte a kutatás keretrendszerét. Az új tudományos eredményeim három egymással összefüggő, hierarchikus pillérre épülnek (1) kontrolling rendszerelemek új szemléletű megközelítése az útelemzés módszerével, (2) döntéstámogató funkció belső szerepe az egészségügyi rendszerben, (3) kontrolling adatok és felhasználásának jellemzői a vezetői hierarchiában. 1) Kontrolling rendszerelemek új szemléletű megközelítése, az útelemzés (SEM-LVPLS) módszerével, 1.1. Kutatási eredményeimmel megerősítettem, hogy azokban az esetekben, amikor a klasszikus, normalitást feltételező statisztikai módszerek az adatok jellege miatt nem alkalmazhatók, akkor a SEM-LVPLS az összefüggések, változók közötti kapcsolatait jól feltárja, a felépített modell jóságának ellenőrzésével. Emellett egyszerű statisztikai mutatókkal is leírtam az egészségügyi kontrolling rendszer tervezés és elemzés mintázatait. 1.2. Elsőként határoztam meg - az IBM SPSS szoftver alkalmazásával - a statisztikai blokkokba rendezett kontrolling elemek (környezet, tervezés és elemzés) kapcsolatát és azok tényezőinek súlyát. A grafikus eredményeimmel a teljes kontrolling rendszer összefüggéseit egyértelműen, és könnyen értelmezhetően bemutattam. 1.3. Elemzésemmel elsőként bizonyítottam, hogy: – A kontrolling környezetét leíró mutatókat az intézmények hasonlóan választják meg, valamint ezek nagyon erősen befolyásolják a tervezést (0,54), és ezen keresztül a beszámolást (0,83). – A környezet és az elemzés közötti teljes hatás (környezet – tervezés– elemzés úton mért hatás) 0,49, vagyis jóval magasabb, mint a 0,04-es értékű közvetlen környezet-elemzés-hatás. A környezeti elemek megválasztása az elemzésre közvetlenül nincsen hatással, de a tervezésen keresztül az elemzésre jelentősen kihat. 1.4. Gyakorlati eredményként rámutatok, hogy – Jellemzően teljesítmény-tervezés történik az intézményekben, a bevételek, költségek és eredmények esetében inkább az elemzés a meghatározó. – Az intézményi szintű dimenziók a kontrolling tevékenységek esetében jelentősen eltérnek a szervezeti szintű tevékenységektől, a szervezeti szintű tervezés és elemzés az alacsony gyakoriság mellett kiemelkedően magas szórással rendelkezik. 2) Döntéstámogató funkció belső szerepe az egészségügyi rendszerben 2.1. Az egészségügyi kontrolling rendszereket közvetlenül érintett szereplő-csoportjainak bevonásával egyéni és homogén fókuszcsoportos interjúkat készítettem. Alátámasztottam, hogy a kvalitatív információk – hagyományos feldolgozásán túl – strukturált feldolgozásával (Verbi MAXQDA 12 szoftverrel) azonosíthatók a résztvevők legfontosabb, önbevalláson alapuló véleménye, attitűdje, és hatékonyan pontosíthatók a kutatási kérdések. 2.2. Kutatásommal elsőként mutattam be, hogy a centralizált egészségügyi környezet hatással van az intézményi kontrolling rendszerekre, sőt nagyon erősen alakítja a döntéstámogatást és a vezetést. A kvalitatív kutatási eszközök segítségével a vezetést és a kontrolling tevékenységét definiáltam és rávilágítottam a külső befolyásoló tényezőire. 2.3. Kutatásaimban a következő neuralgikus pontokat azonosítottam be, melyek egyben a kutatás gyakorlati eredményei is: – Jelenleg a kontrolling egy múltat elemző retrospektív eszköz, amely a klasszikus funkció helyett az intézmény „jolly joker” funkciója. – Az alulfinanszírozottságból és a puha költségvetési korlátból (adósságkonszolidáció) eredően a vezetők körében túlzott a pénzügyi/finanszírozási szemléletmód, mely devalválja a kontrollingot. – Az orvos-szakmák közötti kiegyensúlyozatlan finanszírozási arányok belső feszültséget, szervezeti egységszintű gazdálkodási érdektelenséget okoz. – A teljesítmény-korlátozás hatására a kerettervezés túlzott hangsúlya nem enged teret a kontrolling szemléletének és eszközeinek alkalmazására, ami pedig a menedzsment korszerűbb eszköze lehetne, a betegellátás mennyiségi és minőségi szinvonalának figyelembe vételével. – A tevékenységek fedezetét az intézmények csak nagyságrendileg ismerik, mely a fenntartható szakmai struktúra megválasztásához szükséges lenne. – A fenntartó által csökkentett pénzügyi források akadályozzák az egész kontrolling rendszer mozgatórugójának, az érdekeltségi rendszernek a működését. 2.4. Devalválódás paradoxona: a környezet egy erős kontrolling eszközhasználatot (költség,- fedezetszámítás, kapacitás,- és benchmarkelemzés, ösztönzési rendszerek) igényelne, de mégis a kórházi kontrolling rendszer devalválódása a jellemző. A kórházi vezetők gondolkodásában a fianaszírozási/pénzügyi szemlélet van jelen, a finanszírozási bevétel maximalizálásával (teljesítmények elemzésével), a likviditás fenntartásával és a kimentésért történő lobbizással igyekeznek a gazdasági stabilitást elérni. 3) Kontrolling adatok és felhasználásának jellemzői a különböző vezetői szinteken 3.1. A kontrollerekkel végzett homogén fókuszcsoportos interjú megerősítette, hogy a kontrolling rendszer alkalmazása elengedhetetlen a vezetői döntéshozatalban, de ennek előnye és hátránya a felsővezetők körében kevésbé, a középvezetők körében pedig alig ismert. 3.2. A vezetői interjúk és fókuszcsoportos megbeszélés elemzésével rámutattam, hogy a rendszerekben használt adatok nem széleskörűek: jellemzően múltat vizsgáló adatok, melyek erősen pénzügyi és rövidtávú gondolkodást támogatnak, és belső információkból táplálkoznak. 3.3. A vezetői információk gyakorlati alkalmazásának gyenge pontja sokszor a pénzügyi szemlélet, a különböző ismeretanyag és érdekeltség, illetve a személyes vezetői hozzáállás: – a felsővezetők jellemzően pénzügyi adatokat igényelnek, ezek közül is a bevételekkel és a teljesítményekkel foglalkoznak, a költség adatokat nem tartják validnak; – a középvezetők szakmai döntéseket hoznak, melynek fókuszában inkább a betegbiztonság és a minőség van. A teljesítmények monitorozása már bekerült a szemléletmódjukba, a pénzügyi adatokat – felsővezetői igényektől függő mértékben, de – elhanyagolják. 3.4. Az intézmények többségében diagnosztikus rendszer épült ki, melyek fő funkciója a teljesítmények megfelelő szétosztásának monitorozása, erős pénzügyi (keretgazdálkodási) kontroll mellett.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Bodnár Viktória
Subjects:Social welfare, insurance, health care
Economics
Economic development
ID Code:985
Date:27 February 2018
DOI:10.14267/phd.2018003
Deposited On:19 Feb 2018 09:59
Last Modified:14 Mar 2018 17:04

Repository Staff Only: item control page