E-learning projektek sikertényezői : Az e-learning megoldások actor-network theory elemzése

Kivonat, rövid leírás

Az e-learning projektekkel való kapcsolatom 2007-ben indult, amikor a Budapesti Corvinus Egyetem E-business Kutatóközpontjának demonstrátoraként és kutatóasszisztenseként először vettem részt egy e-learning rendszer bevezetésében. Disszertációm az azóta tartó hosszú út egy következő fontos mérföldköve. Kutatásommal a célom az, hogy a társadalom és technológia kölcsönhatásával foglalkozó tudományok segítségével jobban megértsem az e-learning bevezetési projektek karakterisztikáját és azokat a tényezőket, amelyek segíthetik e projektek sikeres lezárását és az e-learning szolgáltatás szervezeti stabilizálódását. A kutatás során hazai e-learning bevezetési projektek adataira támaszkodom. Az elemzéshez esettanulmány alapú kutatási módszertant (CSR) és konstruktivista grounded theory (GT) módszert használok, melyek elméleti hátterét a disszertáció 2. fejezetében, a módszertani megalapozás során részletesen ismertetem. A kutatás bevezetéseként ismertetem az e-learninggel kapcsolatos nemzetközi szakirodalmat, kitérek az aktuális kutatási trendek és modellek összefoglalására, és meghatározok egy saját – egyszerűsített, általános érvényű – definíciót az e-learning fogalmának. A kutatás értelmezéséhez elengedhetetlenül szükséges alapfogalmak tisztázása után 51 e-learning projekt adatait dolgozom fel statisztikai módszerekkel és a GT-módszerrel, hogy feltárjam, milyen célok megvalósítása érdekében indítanak a szervezetek e-learning bevezetésre irányuló projekteket. A disszertáció további részében azt vizsgálom, hogyan valósíthatóak meg ezek a célkitűzések, azaz milyen alkotóelemekből épül fel egy e-learning megoldás, és milyen tényezők segíthetik a bevezetésére irányuló projekt sikeres zárását. Az e-learning ökoszisztémában az informatikai megoldások mellett szükségszerűen hangsúlyos szerephez jut a tartalom, a módszertan és számos egyéb humán tényező is. Az alkotóelemek és sikertényezők feltárásához ezért a technológia és társadalom kölcsönhatását vizsgáló STS tudományok egy elméletét, az actor-network theory-t (ANT) választottam. A dolgozat 4. fejezetében statisztika és szövegbányászati módszerekkel vizsgálom az elemzési keretnek disszertációmhoz hasonlóan ANT-ot választó tudományos publikációkat: több mint 1700 publikációt tartalmazó adatbázist építek és elemzek annak érdekében, hogy feltárjam az ANT kulcsfogalmait és -területeit. Disszertációm 5. fejezetében az így feltárt fogalmakat és jelenségeket értelmezem és mutatom be azokat az e-learning bevezetési projektekkel összefüggésben. Az ANT értelmezési keretét használva feltárom az e-learning bevezetési projektek aktorait és cselekvőhálózatait, valamint a projektekre kifejtett hatásukat általánosságban. Végezetül a 6. fejezetben az aktorok és cselekvőhálózatok gyakorlati működését két esettanulmány elemzésén keresztül mutatom be. A két projekt egyaránt e-learning bevezetésre irányul egy-egy olyan szervezetben, melyekben az e-learningnek nem voltak érdemi hagyományai. Mindkettő többszáz főt mozgatott meg a bevezetési oldalon, és a bevezetett megoldásokból többtízezer tanuló tanul folyamatosan. A résztvevők száma mellett bonyolultságukban, időtartamukban és költségvetésükben is hazai szinten kiemelkedő projektek. Mindezek miatt az 5. fejezetben feltárt aktorok széles köre beazonosítható az esetekben, így elemzésre és sikertényezők megfogalmazására jól alkalmasak. A két projektet CSR szerint vizsgálom a rendelkezésre álló dokumentáció elemzésével, korábbi kiterjedt mélyinterjús és kérdőíves kutatások alapján, valamint a GT elméletvezérelt mintavétele szerint felvett új interjúkon keresztül. Az esetek feldolgozása során az actor-network theory korábbiakban megismert elméleti kereteit használom. A vizsgálat középpontjában mindkét esetnél a transzláció kulcsmomentumai és az aktorok azokban betöltött szerepe állt. Az aktorok kiinduló rendszerének ábrázolása után a problematization, interessement, enrolment és mobilization momentumait vizsgálva sikerül feltárni, hogyan konstruálódnak és konstruálódnak újra az e-learning megoldások az aktorok heterogén rendszerében a különböző társadalmi és technológia fókuszú szempontok szerint. Az esettanulmányokban feltárt jelenségek mélyebb megértése érdekében a fejezetet több mint 21 ezer tanuló adatainak kvantitatív elemzésével zárom. Az elemzéshez bemeneti és kimeneti tudásmérő teszteket állítok össze azt vizsgálva, hogy két tananyagformátum, az ANT értelmezésében két „fekete doboz”, melyek közül a tanulók opcionálisan választhatnak, hogyan befolyásolja a tanulók tudásszint növekedését és attitűdjét. Ehhez a bemeneti és kimeneti tesztek pontszámát és időigényét, valamint az e-book-kal és gamifikált tananyaggal töltött tanulási idő összefüggéseit elemezem, kiegészítve egy a tanulók által kitöltött attitűdmérő kérdőívvel. Az esetek kvalitatív és kvantitatív elemzése alapján levonhatóak az e-learning bevezetési folyamatra vonatkozó általánosított következtetések, amelyek segítik a bevezetési projektek sikeres megvalósítását és az e-learning ökoszisztéma megszilárdulását.