A migráció gazdaságtana: egy intézményi közgazdaságtani megközelítés = Economics of Migration: an Institutional Approach

Golovics, József (2020) A migráció gazdaságtana: egy intézményi közgazdaságtani megközelítés = Economics of Migration: an Institutional Approach. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola. DOI 10.14267/phd.2020006

[img]
Preview
PDF :
2MB
[img]
Preview
PDF : (az értekezés tézisei magyar nyelven)
708kB
[img]
Preview
PDF : (draft in English)
602kB

Abstract

A nemzetközi migráció egy velünk élő jelenség, így okainak és mozgatórugóinak megértése is tudományos érdeklődés tárgyát képezi. Ennek megfelelően a közgazdaság-tudomány különböző iskolái számos elméleti modellt alkottak mind az áramlások, mind az abban részt vevő migránsok szelekciójának magyarázatára. Ezen elméletek azonban továbbra is csak részleges válaszokkal szolgálnak a vándorlás okainak – s még inkább a helyben maradás rejtélyének – értelmezésére, ráadásul arra sem voltak képesek, hogy egy egységes keretbe ötvözzék az empirikus vizsgálatok, illetve a más társadalomtudományok irányából érkező eredményeket. Jelen disszertáció az intézményi közgazdaságtan szemszögéből közelíti meg az elvándorlási döntés kérdését, s célja egy olyan elméleti modell megalkotása, amely reflektál az említett hiányosságokra, s továbblépést is kínál azokhoz. Modellünk felvázolásakor építünk a migráció meglévő mikro-szemléletű közgazdaságtanára, ám azt kiegészítjük az új intézményi közgazdaságtan és a viselkedés-gazdaságtan bizonyos vívmányaival. A migrációs döntést befolyásoló tényezők között így számolunk a racionalitás korlátozottságával, az egyént körülvevő intézményekkel illetve az intézményekbe vetett bizalommal, a tranzakciós költségekkel, a specifikus beruházásokkal, valamint a hűségként manifesztálódó altruizmus jelenségével. Ezen koncepciók felhasználásával egyfelől realisztikusabb képet adunk az migrációs döntést alakító tényezőkről, másfelől a korábban szeparáltan meglévő iskolák illetve tudományterületek tudását is egységes elméleti keretbe foglaljuk. Elméleti modellünket empirikus eszközökkel is teszteljük. Mikro szintű, elvándorlási hajlandóságra irányuló Eurobarometer adatok felhasználásával és logisztikus regressziók becslésével igazoljuk az általunk felvezetett tényezők szignifikáns hatását az elvándorlási szándék alakítására. Mindezek révén disszertációnk több ponton hozzá kíván járulni mind a migrációs, mind a közgazdaság-tudományi irodalomhoz: - Ennek első momentuma az irodalmi áttekintésünkhöz kapcsolódik: (i) a migrációs elméleteket a korábbi sablonosságon túllépve újszerű szerkezetben, napjaink trendjeit is figyelembe véve dolgozzuk fel, amit (ii) kiegészítünk az empirikus munkák ugyancsak széleskörű, rendszerezett formában történő feldolgozásával - Elméleti modellünk újszerűsége a közgazdaság-tudomány és a migrációkutatás szempontjából is értelmezhető. (i) Új alkalmazási területet adunk az intézményi közgazdaságtannak, megmutatva, hogy a korábbi (üzleti, politikai) alkalmazásokon túl a migrációs döntést befolyásoló tényezők leírására is sikerrel alkalmazhatók. (ii) Mindez a migrációkutatás szempontjából azt jelenti, hogy az elvándorlási döntést egy ebben a kontextusban korábban még nem használt megközelítésmóddal írjuk le. Ezzel több korábban szétszórtan, más tudományterületek irodalmában meglévő ismeretanyagot integráljuk egy egységes közgazdasági modellbe, s új tényezőkkel is szolgálunk a migrációs hajlandóság természetének megértéséhez. (iii) Ennek során rámutatunk az intézmények fontosságára, amelyet azonban újszerű módon az egyén szempontjából, az intézményi bizalom segítségével értelmezünk. (iv) Ezzel Győrffy Dóra intézményi bizalom-modelljét is kibővítjük. (v) Az intézmények hatásával kapcsolatos eredményeink közpolitikai implikációkkal is bírnak: rámutatnak a befogadó intézmények szerepére az elvándorlás fékezésében. (vi) Továbbá modellünkben a tranzakciós költségek és a specifikus beruházások koncepcióinak használatával olyan tényezőket integrálunk egységes közgazdaságtani keretbe, amelyeket az irodalom korábban jobbára nem közgazdaság-tudományi terminusokkal írt le. (vii) Az altruista attitűdön keresztül jelentkező hűség modellbe építésével pedig újszerű tartalmat adunk a migrációs irodalomban oly fontosnak tartott, korábban azonban nem formalizált, s nem valódi erőforrás-költségként számontartott lelki költségeknek. - Mindez egyúttal a helyben maradás rejtvényének megoldásához – s ezáltal a neoklasszikus megközelítés hiányosságainak mérsékléséhez – is adalékokkal szolgált. A visszatartó tényezőkként azonosított faktorok ugyanis a kivándorlási hajlandóság ceteris paribus csökkentése mellett arra is rávilágítottak, hogy bizonyos jellemzők miért tehetnek irrelevánssá egyes társadalmi csoportokat a migráció szempontjából. - Modellünk túllép a hagyományos közgazdaság-tudományi megközelítésen azáltal, hogy a migrációt a gondolat felmerülésétől az aktus megvalósulásáig folyamatként, s nem egy időben pontszerű, diszkrét döntésként értelmezi. - Az adatokkal kapcsolatos kihívások és dilemmák rendszerezett bemutatása is fontos hozzájárulásnak tekinthető: kiindulási pontként szolgálhat a migráció kutatásába kezdők számára, hiszen lépésről lépésre vezeti fel az empirikus elemzés gyakorlatában felmerülő kérdéseket, bemutatva a kihívásokhoz kapcsolódó lehetőségeket is.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Rosta Miklós
Subjects:International relations
Economics
Economic development
Economic policy
International economics
ID Code:1086
Date:27 February 2020
DOI:10.14267/phd.2020006
Deposited On:04 Feb 2020 11:33
Last Modified:03 Sep 2020 07:00

Repository Staff Only: item control page