Az elfogadható egészségi állapotok mérésének új módszere = A new method for the measurement of acceptable health states

Zrubka, Zsombor János (2019) Az elfogadható egészségi állapotok mérésének új módszere = A new method for the measurement of acceptable health states. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola. DOI 10.14267/phd.2019030

[img]
Preview
PDF :
2MB
[img]
Preview
PDF : (dissertation in English)
2MB
[img]
Preview
PDF : (a disszertáció tézisei magyar nyelven)
537kB
[img]
Preview
PDF : (draft in English)
530kB

Abstract

A jelölt doktori értekezésében az egészségügy fenntartható finanszírozásának problémaköréből kiindulva, az egészség értékelésével kapcsolatos új módszer, az elfogadható egészségi állapotok mérésének módszertani fejlesztését tűzte ki célul. Az elfogadható egészség elve abból a feltételezésből indul ki, hogy az életkor előrehaladtával az emberek egyre több egészségproblémát tartanak elfogadhatónak. Szűkös erőforrások elosztása esetén elegendő lehet arra törekedni, hogy minél több egyén elfogadható egészségi állapotba kerüljön, alacsonyabb prioritást rendelve a már elfogadható állapotokban jelentkező egészségnyereséghez. Az elfogadható egészség mérése korábbi kutatásokban az egészséggel kapcsolatos hasznosság legelterjedtebb mércéje, az EQ-5D kérdőív öt egészség-dimenziója mentén történt, a problémák elfogadhatóságát dimenziónként kérdezve. A dolgozat első célkitűzése az elfogadható egészség mérésére új, a korábbinál pontosabb módszerek kifejlesztése volt. Ezen belül bemutatásra került az EQ-5D-3L által leírt diszkrét egészségi állapotok elfogadhatóságának együttes értékelése, melyben a jelölt saját fejlesztésű adaptív kérdezési algoritmust alkalmazott. 1) A dolgozat első hipotézise a valós körülmények között alkalmazott adaptív algoritmustól a kutatást előkészítő számítógépes szimuláció során mérthez hasonlító teljesítményt várt el, a valós körülmények között mért eredmények azonban a várakozásoktól kismértékben elmaradtak. A kérdezési módszertant a jelölt részletesen elemezte, a mérés pontosságának és megbízhatóságának javítása érdekében további javaslatokat tett. 2) A dolgozat második hipotézise alapján az együttes kérdezéssel kevesebb problémát tartanak elfogadhatónak az emberek, mint a szeparált kérdezéssel, amely feltételezést az alkalmazott előjelteszt szignifikáns eredménye is alátámasztotta. 3) Az elfogadható egészség mérésének a dolgozatban alkalmazott másik új módszere a módosított EQ VAS alkalmazása volt. Az EQ VAS alkalmazásával kapcsolatos eredményekből már angol nyelvű Q1-es folyóiratban megjelent publikáció is született. A harmadik hipotézis lényegében az elfogadható egészség mérésével kapcsolatos korábbi eredmények megerősítését szolgálta az újonnan alkalmazott EQ VAS módszer segítségével. Az többszintű regresszió elemzés megerősítette, hogy az emberek idős korban rosszabb egészségi állapotokat tartanak elfogadhatónak, mint fiatal korban. Az elemzés az egészségi állapotok elfogadhatóságának értékelésével kapcsolatban további összefüggéseket is feltárt. A dolgozat másik feltételezése az volt, hogy az elfogadható egészség elvének alkalmazása a döntéshozatal során akkor lehet méltányos, ha sikerül igazolni, hogy elfogadható állapotban az egészségjavulás az egyén számára kevésbé értékes, mint nem elfogadható állapotban. A kutatás második átfogó célja, a boldogság és az EQ VAS skálával mért elfogadható egészség összefüggéseinek vizsgálata volt. 4) A dolgozat negyedik hipotézise szerint elfogadható állapotban az egészség kevésbé befolyásolja az egyén boldogságát, mint nem elfogadható állapotban. A hipotézist vizsgáló többváltozós regressziós modell eredményeit néhány kiugró eset olyan mértékben befolyásolta, hogy a szignifikáns modellparaméterek ellenére a hipotézis biztonsággal nem volt elfogadható, a kérdés vizsgálata további adatokat igényel. 5) Az ötödik és hatodik hipotézis szerint az egyének perspektívája és a társadalom perspektívája az elfogadható egészségről megegyezik: az idősebb egyének nagyobb valószínűséggel tartják elfogadhatónak az állapotukat, mint a fiatalok, míg a súlyosabb állapotú egyének kevésbé tartják elfogadhatónak az egészségüket, mint az egészségesebbek. A két hipotézist logisztikus regresszió segítségével sikerült igazolni. Az elemzés az elfogadható egészséget befolyásoló további életmódbeli és attitűdbeli jellemzőket is feltárt. Összességében a dolgozat alábbi következtetései fogadhatók el új kutatási eredménynek: a) Az elfogadható egészség az adaptív kérdezés és együttes értékelés módszerével pontosabban mérhető, mint a szeparált kérdezéssel: az együttes értékelés során az egyének kevesebb problémát fogadnak el, mint a szeparált értékelés során. b) Az EQ VAS kérdőív a gyakorlatban jól alkalmazható módszer az elfogadható egészség mérésére c) Az EQ VAS segítségével is kimutatható, hogy az emberek a kor előrehaladtával egyre több egészségi problémát tartanak elfogadhatónak. d) Az elfogadható egészség az egyén nézőpontjából a kor és betegség súlyosságát tekintve hasonló prioritásokat tükröz, mint társadalmi nézőpontból: az idősebb egyének nagyobb valószínűséggel tartják elfogadhatónak az állapotukat, mint a fiatalok, míg a súlyosabb állapotú egyének kevésbé tartják elfogadhatónak az egészségüket, mint az egészségesebbek.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Péntek Márta
Subjects:Social welfare, insurance, health care
Economic development
ID Code:1063
Date:4 July 2019
DOI:10.14267/phd.2019030
Deposited On:27 Jun 2019 14:42
Last Modified:11 Jul 2019 13:46

Repository Staff Only: item control page