Az immateriális termelési tényezők szerepe a banki értékteremtési folyamatban: tudásmenedzsment megközelítés

Kivonat, rövid leírás

A kutatás célja, hogy mélyebb betekintést adjon az immateriális termelési tényezőket övező menedzsment kihívások világába és azok kezelésébe. A kutatás célja továbbá, hogy feltárja azon immateriális termelési tényezők működési mechanizmusait, amelyek valós részt képviselnek a banki értékteremtésben. Az átfogó kutatási kérdés a következő: A magyarországi banki gyakorlatban miként lehet megragadni az immateriális termelési tényezők értékteremtésben betöltött szerepét? A kutatás módszertanát tekintve a PhD értekezés primer, kvalitatív kutatásnak minősül, amely két egymásra épülő fázisra osztható. Az első szakasz egyfajta előkészítő fázis, ahol félig strukturált interjúk segítségével alakítottam ki a későbbi interjúzási fázis során használt kutatási kérdőív szerkezetét és tartalmát, vagyis magát a kutatási modellt. A kutatás e szakaszában több banki felsővezetővel, pénzpiaci tanácsadóval és pénzügyi szakemberrel egyeztetésre került a kutatási modell tartalma, valamint a kutatás során használt célfüggvény. Ezt követte a második fázis, melynek során személyes vagy telefonos strukturált interjúk keretein belül bonyolítottam le az információk begyűjtését. Ezután összegeztem az adatokat és elvégeztem a következtetések levonásához szükséges elemzést. A kutatás kizárólag Magyarországon működő, részvénytársasági formában működő hitelintézeteket vizsgál. A minél nagyobb reprezentativitás érdekében a célintézmények aszerint kerültek kiválasztásra, hogy a mérlegfőösszeg alapján lefedjék a magyar bankszektor ¾-ét. Így a kutatás mérlegfőösszeg alapon a magyar bankszektor 77%-nak véleményét tárta fel az 50 darab strukturált interjú során. Ezt a felmérést megelőzte egy 12 db félig strukturált interjúból álló előkészítési, modellvalidációs szakasz, valamint egy 5 interjúból álló próbainterjúzási fázis. A kutatás főbb eredményei: 1. Tisztázza a témakör kapcsán kialakult zavaros fogalomrendszert. 2. A szerző kritikai éllel elemzi a témában eddig megfogalmazott alapállításokat és értelmezési modelleket, amelyek mentén újakat is megalkot. 3. Felhívja a figyelmet az immateriális tőkeformák tudatos menedzsmentjének a relevanciájára. 4. Bemutatja a tudáshalmozás káros hatásait, és rendszerezi az optimális tudásszint eléréséhez szükséges alapfeltételeket. 5. A szerző megalkotja a banki értéklánc modellt, amely abban segít, hogy rávilágítson arra, hogy speciális iparágaknak lehetnek értékteremtési sajátosságai, amelyek mentén jobban meg lehet érteni az alaptevékenység lényegét, illetve optimalizálni lehet az erőforrásokkal való gazdálkodást. 6. Az értekezés rávilágít az immateriális kockázatok azonosításának lehetőségére módszertani szempontból is. 7. A szerző bemutatja az immateriális mérleg láthatatlan termelési tényezőit, azonosítja azok tulajdonjogát és az ebből az elidegenítési hatásból fakadó kockázatok mértékét. 8. Bevezetésre került az immateriális kockázatokkal kibővített mérlegszerkezet. 9. A kutatási eredmények lehetőséget adnak arra, hogy becsüljük egy szervezet innovativitási szintjét, innovációs képességét. 10. A kutatás módszertanilag feltárja a piaci érték és könyv szerinti érték közti vállalati többletérték termelési tényezőcsoport szintű összetételét. Az immateriális termelési tényezők azonosításának és kimutatásának a legfőbb hozadéka az, hogy növeli a vállalat működésnek átláthatóságát, azáltal, hogy csökkenti az információs aszimmetriát a vélt és valós értékparaméterek között. A disszertáció eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy a menedzserek segítséget kapjanak a tekintetben, hogy hol keressék az immateriális termelési tényezőket, illetve az abból fakadó kockázatokat. Az értekezés bemutatja azokat a menedzsment technikákat, amelyek felhasználhatók annak érdekében, hogy értékalkotó módon kapcsolódjanak be ezek a láthatatlan eszközök a mindennapi értékteremtési folyamatba.