Párhuzamos államépítések Dél-Szudánban

Kivonat, rövid leírás

A disszertációban a nemzetközi kapcsolatok elméletein, az általános államépítési és államfejlődési elméleteken és a politikai afrikanisztika kutatási módszerein alapuló vizsgálati keret felállításával és használatával átfogóan elemeztük a dél-szudáni állam építését és fejlődését és megválaszoltuk főbb kutatási kérdéseinket. Kutatási kérdéseinket megválaszolva meghatároztuk milyen államépítési technikákat alkalmaztak és alkalmaznak a külső és belső államépítési aktorok Dél-Szudánban, az alkalmazott államépítési technikák milyen eredményekkel jártak a virtuális, avagy látható és a reális, avagy láthatatlan politikai terekben és eredményeik milyen kapcsolatban állnak a jelenlegi polgárháborús helyzet kialakulásával és lehetséges megszüntetésével. A deduktív kutatás során bizonyítottuk, hogy a felszabadító mozgalomból lett kormány, az SPLM a gyarmatosító állam logikáját nem változtatta meg, a reális politikai teret lényegi változtatás nélkül működteti tovább a függetlenség óta, Dél-Szudán a permanens gyarmatosítás államává lett és bizonyítottuk, hogy a jelenlegi dél-szudáni elitnek hiányosak az eszközei és elégtelen a motivációja a reális politikai tér átalakítására. A történelmi örökségből fakadó, folytonos ellenállásban és küzdelemben kovácsolt negatív dél-szudáni identitás (nem idegen, nem szudáni, nem dinka, stb.), a permanens gyarmatosítás, azaz a gyarmatosító államberendezkedés bebetonozása, a kiszervezett államépítés (nemzetközi közösség), a szolgáltatás biztosítása (humanitárius és fejlesztő NGO-k) és a kiszervezett békéltetés (egyház, helyi közösségek) kutatásunk fő észrevételei, melyek a párhuzamos államépítések fontos jellemzői. Új tudományos eredmények: 1. A permanens gyarmatosítás fogalma, mint új terminológia. 2. Az alapszolgáltatások kiszervezésének a segélyfüggőség következményeként való azonosítása. 3. Az elméleti keret alkalmazása az esettanulmányon még több továbbfejlesztett, ill. pontosabban megfogalmazott vizsgálati eredménnyel járt (pl. a reális politikai tér nemcsak legyőzi, de át is alakítja a virtuális politikai teret). Az elemzés eredményei gazdagíthatják az államépítési elméleti tudományos vitákat, elősegíthetik a dél-szudáni államépítések és államfejlődés kritikai vizsgálatát, valamint alkalmazásuk eredményesebbé teheti a lokális államépítési gyakorlatot.