Az európai fogyasztók jólétének az elemzése: Vizsgálatok gázpiaci modellezés segítségével

Kivonat, rövid leírás

Napjainkban több okból is különös figyelem övezi az európai gázpiaci történéseket. A lehetséges okok között említhető többek között az orosz-ukrán konfliktus, az egyre növekvő globális gázpiaci kínálat miatt az oroszokra nehezedő nyomás, valamint a folyamatos európai szabályozói törekvések, hogy elősegítsék a minél versenyzőbb és hatékonyabb integrált nagykereskedelmi gázpiac kialakulását. Jelen disszertáció a piacmodellezés segítségével végzett gázpiaci elemzéseim közül foglal össze néhányat, melyeket a REKK által fejlesztett Európai Gázpiaci Modell felhasználásával végeztem. Ezek az elemzések elsősorban az orosz beszállítóval kötött hosszú távú szerződésekhez köthető piaci torzításokkal, illetve az orosz fél stratégiai viselkedésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak, mely tényezők kulcsfontosságúak a nagykereskedelmi gázárak és ezáltal a fogyasztók jólétének alakulása szempontjából. Az első elemzés néhány rövid távon alkalmazható szabályozói eszköz hatását vizsgálja a fogyasztók jólétére ellátásbiztonsági válsághelyzetben, amikor megszűnik az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítás. A főbb eredmények: A vizsgált szabályozói eszközök hozzájárulnak a gázszállítói infrastruktúra hatékonyabb kihasználásához, ami végső soron a fogyasztók jólétének növekedését eredményezi. Míg a csak egy-egy vezetéket érintő intézkedéseknek (rövid távú (spot) kereskedelem és virtuális ellenirányú kereskedelem engedélyezése) jellemzően kedvező hatása inkább lokális, addig a vezetékek kétirányúvá alakítása, a nyugati piacokkal való jobb összeköttetés révén jelentősen növeli a teljes kelet-közép-európai régió ellátásbiztonságát. A szabályozói eszközök együttes vizsgálata során azt találtuk, hogy Magyarországnak – mivel a számszerűsített haszon jelentős részét a magyar fogyasztók realizálják – érdekében áll az európai uniós piaci szabályozás támogatása. A második elemzés célja, hogy azonosítsa azokat a kulcs infrastruktúra-elemeket, amelyek leginkább elősegítik az európai piac integrációját. Ezt követően számszerűsítettük ezeknek a beruházásoknak a várható jóléti hatását, majd összevetettük azt a becsült beruházási költségekkel. Megvizsgáltuk azt is, hogyan módosulna a kulcs infrastruktúra-elemek listája abban az esetben, ha az oroszok megváltoztatják a hosszú távú szerződések szállításának feltételeit. A főbb eredmények a következők: Mindössze néhány infrastruktúra elem megvalósításával biztosítható az európai gázpiaci integráció. A 2020-as piaci környezetben az azonosított kulcs infrastruktúra-projektek megvalósítása nemcsak régiós, de uniós szinten is jelentős jólétnövekedést eredményez, amely jólétnövekedés messze meghaladja a beruházási költségeket. Amennyiben az orosz hosszú távú szerződések szállítási útvonalait megváltoztatjuk (uniós határokra történő szállítás Ukrajna megkerülésével), többszörösére nő a projektek megépítésének köszönhető jólétnövekedés. Így a szerződéses feltételek orosz részről történő megváltoztatása akár a versenyzőbb és hatékonyabb európai piaci működést is elősegítheti. A disszertáció harmadik elemzése a globális gázpiaci kínálatbővülés hatását vizsgálja, ami az ázsiai gázkereslet csökkenésével együtt egyre inkább növeli az európai gázpiacok relatív vonzerejét az ázsiai piachoz képest, így várhatóan új belépők piacra lépéséhez vezet. Egy egyszerű játékelméleti keretben szintén piaci modellezés segítségével vizsgáltam, hogy mi lehet az amerikai cseppfolyósított földgázt szállító kereskedők optimális európai piacra lépési stratégiája, valamint, hogy milyen stratégiai válaszok várhatóak az európai kínálatbővülésre az orosz fél részéről. A főbb eredmények a következők: Magas, illetve alacsony amerikai LNG-árakat feltételezve a spot piacon olcsón történő értékesítés az oroszok számára a legmagasabb profitot eredményező válaszlépés. Ezen eredmények fényében a Gazprom által 2015 szeptemberében megtartott és a 2015 végére szintén tervezett aukciók akár egy későbbi stratégiai válaszlépés kipróbálásaként is értelmezhetők. Az eredmények szerint ugyanakkor az amerikai LNG-árnak létezik egy olyan középutas szintje, amely mellett az orosz félnek nem érdemes stratégiai válaszlépéseket tenni az amerikaiak piacról történő kiszorítása érdekében.