Az immateriális javak számviteli elmélete és alkalmazása a magyar szabályozási rendszerben = The Accounting Theory of Intangible Assets and its Application Under the Hungarian Regulations

Kivonat, rövid leírás

A tudás alapú gazdaság és a tudás intenzív vállalat az utóbbi évtizedek divatos kifejezései. Vitathatatlan, hogy a globálisan és helyi szinten is megváltozott gazdasági és társadalmi feltételrendszerben a szellemi tőke gazdasági jelentősége megnőtt. A tudás és az információ elsődlegesen az immateriális javakban öltenek testet, amelyek döntő szerepet játszanak egy ország, ágazat vagy vállalat technológiai megújulásának terén. A szellemi tőke előtérbe kerülését a szakirodalom széles körben kutatja nemcsak elméleti szinten, hanem empirikus kutatások formájában is. A vállalati működés számos formában hagy nyomot a gazdaságban. A piacon a létrehozott termék és szolgáltatás formájában, számviteli szempontból elsődlegesen a beszámoló képében. A kutatáshoz vezető kulcskérdés abban ragadható meg, hogy az a számviteli beszámoló, amely a szellemi tőke elemeknek csak töredékét mutatja ki, mennyire hiteles, milyen mértékben szolgálhat komoly piaci döntések alapjául. A szellemi tőkével kapcsolatos irányzatok, kutatások szerteágazóak. Az értekezés elsődleges fókusza az immateriális javak számviteli megragadása volt, azon belül is elsődlegesen a magyar számviteli szabályozás összefüggéseit vizsgáltam. A szellemi tőkével kapcsolatos általános elméleti szakirodalom és számviteli kutatások összegzését követően három sajátos problémakört határoztam meg, amelyek a hipotézisek megfogalmazását és az azok ellenőrzésére végzett empirikus kutatás irányát megalapozták. Ezek az aktiválási kritériumok, azaz a mérlegbe kerülés feltételei, az értékeléssel, valamint a közzététellel kapcsolatos kérdések, problémák. Munkámban azt kívántam megvizsgálni, hogy a számviteli beszámoló milyen hűen tükrözi a szellemi tőke gazdaságban betöltött szerepét, mely tényezők, körülmények nehezítik meg az egyes szellemi tőke elemek kimutatását a beszámolóban, illetve milyen továbblépési lehetőségek rajzolódnak ki a valós kép teljesebb biztosítása érdekében. A kutatás során kíváncsi voltam az immateriális javakkal kapcsolatos értékelési eljárások gyakoriságára és módszereire, illetve az immateriális javakról szóló nyilvános közzétételek minőségére. (...)