Posztszocialista fejlődés és a Hirschman-trilemma = Post-socialist development and the Hirschman trilemma

Abstract

Az értekezés alapvető célja a volt szocialista országokban kialakuló kapitalista modellváltozatok jellemző vonásainak megfogalmazása a tőke- és munkaerőpiaci szereplők intézményformáló viselkedésén keresztül. A piacgazdasági változatok elemzésével foglalkozó irodalomban az ezredforduló óta mainstream irányzatnak tekintett ún. „kapitalizmus változatai” (varieties of capitalism” – VoC) elmélet nyugati gazdaságokra fókuszáló, lassú intézményi mozgásokat megragadni képes, vállalatcentrikus szemléletébe a tranzíciós országok szocialista örökségükkel, képlékeny, átalakuló intézményrendszerükkel, a transznacionális vállalatok beruházási tevékenységétől függő innovációs rendszerükkel nehezen illeszthetőek be, ezért az empirikus eredmények is megoszlanak a kelet-európai modellek nyugati kapitalista kategóriákba való behelyezésével kapcsolatban. Elemzésünk vállalati fókusz helyett eltérő alapokról kiindulva mutatja be a piacgazdasági rendszerek közti különbségeket és hasonlóságokat Európában, mégpedig Albert O. Hirschman „kivonulás, tiltakozás, hűség” modelljének (az ún. EVL-paradigmának) adaptálásával a munkavállalók és a befektetők viselkedésének makroszintű hatásait állítva a középpontba. (...)