Globális egyensúlytalanságok. Elméleti és történeti megközelítés = Global imbalances. A theoretical and historical approach

Abstract

A globális egyensúlytalanságok nagy világgazdasági súllyal rendelkező országok időben tartós, egyoldalú külső finanszírozási pozíciójaként határozható meg. Az USA a nyolcvanas évek elejétől kezdve két negyedév kivételével finanszírozási igényt mutatott, az ezredfordulót követően az amerikai hiány legnagyobb finanszírozójává az időközben a második legnagyobb gazdasággá zárkózó Kína vált. A két legnagyobb gazdaság kölcsönösen függ egymástól, mert a kínai tartalékok zöme dollárban denominált amerikai államkötvény, amelynek értéke (mintegy 3000 milliárd dollár 2010-ben az IFS adatai szerint) körülbelül megegyezik az USA GDP-arányos nettó (negatív) beruházási pozíciójával. A kapcsolat ugyanakkor nem csak pénzügyi, mert a kínai exportorientált növekedésből és az USA külkereskedelmi hiányából levezethető. (...)