Értékteremtés Public-Private Partnership keretében. Különös tekintettel a vállalkozó szempontjaira = Value creation in Public-Private Partnerships - with special emphasis on the private party’s concerns

Kivonat, rövid leírás

A disszertáció kutatási célja a Public-Private Partnership (PPP) közgazdasági létjogosultságának vizsgálata, az ennek megalapozásához szükséges feltételek azonosítása. Kiindulópontja az egyik vezető üzleti menedzsmentszemlélet, a tulajdonosi értékteremtés. A kutatás arra irányul, hogy ennek piaci logikája érvényesülhet-e a PPP keretében. Lehetséges-e tulajdonosi értéknövelés a PPP-ben részt vevő vállalkozó számára? Összeegyeztethető-e ez a másik fél, a közérdek képviseletében fellépő állam célelérésével? A szerző értelmezése szerint e kérdések megválaszolása a PPP fenntarthatóságának alapkérdése. A kutatás alapfeladata a nemzetközi szakirodalomban megjelent elemzések feldolgozása volt. A választott megközelítés három főbb szakirodalmi területnek a konkrét kutatási kérdésre orientált szintetizálását igényelte. Magának a PPP-nek az értelmezése, a vele kapcsolatos eddigi tapasztalatok áttekintése volt az első feladat. Másrészt további kiindulópont volt az üzleti értékteremtés, illetve specifikusabban a tulajdonosi értékteremtés irodalma, amelynek főbb elemei a szemlélet mögött meghúzódó piaci feltételrendszerre szervesen épülnek. Ezek kapnak központi jelentőséget az alapvetően nem piaci feltételrendszerbe ágyazott PPP keretében. Harmadrészt az állami oldal szemléletmódját, céljait és dilemmáit tekinti át a dolgozat, mert a piaci logikának ezekbe való asszimilálásaként értelmezhető a PPP megjelenése. A kutatás két nagyobb részre bontható, amelyek eltérő módszertan alkalmazására épülnek. A kutatás előkészítését jelentő első szakaszban a vizsgálat tárgya az volt, hogy a PPP-vel kapcsolatban milyen célok értelmezése, illetve az értéknövelés milyen hangsúlyai jelennek meg a meghatározó magyarországi gazdasági lapokban (négy kiemelt napilap, illetve hetilap). A sajtóelemzést követően, annak tapasztalatai alapján különböző iparágakból kiválasztott PPP-projektek esettanulmány módszertannal történő elemzése készült el. A mintába bekerült két sportcsarnok projekt, két felsőoktatási és két autópálya-fejlesztési projekt. Itt a fő kérdés az volt, hogy a projektek fontosabb érintettjei miként gondolkodnak a PPP-ről, annak céljáról, elvárt eredményességéről, és fejlődési potenciáljáról. Átfogó következtetésként az látszik körvonalazódni, hogy a magyar gyakorlatban megjelenő PPP még nem az a PPP, amely a nemzetközi tapasztalatok alapján a közfeladatok megvalósításának közgazdaságilag megalapozott eszköze lehetne. Most érkezik Magyarországon a PPP abba a fejlődési szakaszba, amikor az első évek nekibuzdulását követő kiábrándulás várható, ahogy ez külföldön is történt. A szerző szerint ugyanakkor nem a PPP mint módszer elvetése a megfelelő válasz a létező hibákra, hanem alkalmazásának módján kell javítani, a fokozatosan halmozódó tapasztalatok értő felhasználásával. Ehhez ad hozzájárulást a dolgozat, amennyiben feltárja a jelenlegi magyar gyakorlat hangsúlyait, kihívásait, a főbb érintettek interpretációjában, értékeli ezeket a választott elméleti háttér alapján, majd ajánlásokat fogalmaz meg a jelenlegi gyakorlat fejlesztésének mikéntjére.