A magyarországi kisebbségpolitika szakpolitikai elemzése a kisebbségi törvény példája = The policy analysis of the minority policy in Hungary. The example of the Minority Act

Kivonat, rövid leírás

A disszertáció egyfajta szakpolitikai esettanulmányként az elmúlt mintegy bő két évtized magyarországi kisebbségpolitikájának az egyik legjelentősebb szeletét, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, 1993. évi LXXVII. törvény körüli, regulatívként értelmezett ágazati politikai folyamatokat mutatja be és elemzi. Keretein belül a politikatudomány közpolitikai megközelítésének fogalom- és eszközkészletét hasznosítja, további vezérfonalául pedig a demokráciaelméletekkel szorosan összefüggő hatékony közéleti részvétel koncepciójának vizsgálata szolgál. A téma meglehetősen hiányos szakirodalmi feldolgozottsága következtében a politológiai szemléleten kívül, egyes részletek kifejtésénél szükségesnek tart bizonyos politikatörténeti és közigazgatási összefüggésekre való utalást. Fókuszában a hazai és nemzetközi szempontból egyaránt rendkívül fontos, a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és közösségi jogait, köztük autonómiáját szabályozni, illetve a többség és kisebbség kapcsolatát rendezni hivatott jogszabály helyezkedik el, amellyel kapcsolatban a törvényen túlmutató, illetve alapvető – elméleti és gyakorlati, politikai és szakmai – kérdések, problémák és dilemmák vetődnek fel. Ezek némileg magyarázatul is szolgálnak arra, hogy miért kerül a jogi norma rendre a politikai és tudományos figyelem homlokterébe. Magának a törvénynek a léte, akárcsak a benne foglalt, nemzetközi összehasonlításban is meglehetősen kiterjedt és progresszív kisebbségvédelmi rendelkezések kétségkívül nagyra értékelendőek, miként az is, hogy a jogalkotók pártpolitikai kötődéstől és kormányzati ciklusoktól függetlenül törekednek annak korrekciójára, a felmerülő kérdések kezelésére, valamint a kialakult hiányosságok orvoslására. A módosítások sorában a legjelentősebbnek a 2005. évi CXIV. törvény bizonyult, amelyet az eredeti jogszabály mellett a dolgozat azonos szempontok alapján elemez. A szakpolitikai esettanulmány a két jogszabállyal – mint a magyarországi kisebbségpolitika egyik alappillérének a példáival – összefüggő politikai folyamatokat és jellemzőket szándékozik bemutatni és elemezni. Nem azt kívánja tehát tanulmányozni, hogy pontosan milyen jogai és autonómiája van a hazai kisebbségeknek, és ezek milyen esetleges pozitívumokkal vagy negatívumokkal bírnak, hanem azt, hogy a jogszabályi rendelkezések milyen döntéshozatali folyamatban formálódnak, ebben milyen szereplők, milyen elvi-koncepcionális és gyakorlati elképzelésekkel vesznek részt, milyen érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, milyen ügyekre kísérelnek meg megoldást találni, különböző alternatívákat kidolgozni, és ezek miként tükröződnek a jogszabályban megnyilvánuló politikai döntések keretében. A vizsgálati szempontokat mindkét, az 1993-as és a 2005-ös jogalkotás esetében is érvényesíti, hozzátéve, hogy a két folyamatot tekintve időközben jelentősen változtak a szereplők és az alapok lerakását követően az általuk tárgyalt ügyek is. A kutatás középpontjában annak a kérdésnek a vizsgálata áll, hogy a magyarországi kisebbségi törvény 1993-as és 2005-ös megoldásai során, a hatékony részvételük eredményeként miként érvényesültek az érintettek, a szervezett nemzeti és etnikai kisebbségek érdekei. A két törvény leginkább fajsúlyos kérdéseinek (személyi hatály, autonómiaformák, finanszírozási és jogérvényesítési kérdések stb.) azonosítását követően, arra a következtetésre jutottam, hogy bár nemzetközi összehasonlításban kétségkívül előremutató és fejlett rendelkezések születtek, és több kérdésben sikeresnek bizonyult a kisebbségi érdekérvényesítés (pl.: a nyilvántartásba vétel hosszas elutasítása), a kisebbségi érdekek nem tudtak maradéktalanul érvényre jutni vagy egyáltalán nem valósultak meg (parlamenti képviselet). A jogszabályi részek kialakításakor más érdekek és szempontok is szerepet játszottak, amelyek számos esetben befolyásosabbaknak bizonyultak a kisebbségieknél. Jelen megállapításhoz rögtön hozzátéve azt, hogy kiváltképp az 1997-2005 közötti folyamatokban minden szempontból egységes kisebbségi törekvésekről már nem lehet beszélni, amelynek hátterében főként az eltérő társadalmi adottságok, az ebből fakadó különböző igények és a változó körülmények állnak.