Külföldi tőke és bérek Magyarországon = Foreign capital and wages in Hungary

Kivonat, rövid leírás

Vizsgálatunk a külföldi közvetlen tőkebefektetések fogadó gazdaságokra gyakorolt hatásait közvetítő egyik csatornán, a tényezőárak változásán – azon belül pedig a munka, mint az egyik termelési tényező árának változásán – keresztül érvényre jutó hatások megragadására, elemzésére és jóléti implikációk megfogalmazására irányul. Elsőként rámutatunk arra, hogy a ’90-es évek óta növekvő számú empirikus vizsgálat által kimutatott külföldi bérprémiumra versengő elméleti magyarázatok adódnak, a legújabb vizsgálatok némelyike pedig a bérprémium létezését is megkérdőjelezi. Áttekintjük ezért a külföldi tulajdonú vállalatok által (ugyanolyan típusú dolgozóknak) fizetett magasabb béreket – azaz a külföldi bérprémiumot – azonosító fontosabb elemzések eredményeit, valamint a tulajdoni jelleggel összefüggő bérprémiumra adódó elméleti magyarázatokat. Amellett érvelünk, hogy • a bérprémium megbízható vizsgálatához a foglalkoztató vállalatok és dolgozóik egyéni jellemzőit, továbbá egyéni béreket tartalmazó panel adatbázis szükséges, valamint • kívánatos a bérprémium időbeli alakulásának és a foglalkoztatottak karakterisztikái mentén történő elemzése egyaránt. A fenti elvárásoknak megfelelő, magyarországi feldolgozóipari vállalatokra és foglalkoztatottaikra vonatkozó információkat tartalmazó 10 éves panel adatbázison, egyéni bérregressziók és párosításos eljárás alkalmazásával vizsgáljuk ezért a bérprémiumot, annak időbeli és különböző karakterisztikájú foglalkoztatott-csoportok körében megfigyelhető alakulását. A tulajdon és a bérprémium közötti oksági kapcsolat egyértelmű beazonosításához – más szerzőkhöz hasonlóan – korábban hazai tulajdonú, külföldi befektetők által felvásárolt vállalatok dolgozóinak béreiben a tulajdonosváltás eredményeként realizált növekedést mérjük. A vizsgálat 15-17%-os általános bérprémiumot mutat ki a Magyarországon működő, külföldi tulajdonú feldolgozóipari vállaltok dolgozói körében. A felvásárlás előtt a vizsgálat külföldi tulajdonú vállalatok dolgozói nem keresetek magasabb béreket, a bérprémium a tulajdonosváltás után, időben előrehaladva fokozatosan alakul ki. Bérprémiumot csak az alacsonyabb iskolai végzettségű (legfeljebb érettségizett), illetve fizikai és beosztottként szellemi munkakörökben dolgozók realizálnak. A külföldi tulajdonú vállalatok diplomás alkalmazottak, illetve a (felső)vezetői körében nem mutatható ki, hogy szignifikánsan többet keresnének, mintha hazai tulajdonú vállalatoknál dolgoznának. Eredményeink a külföldi tulajdonú vállalatok és dolgozóik közötti járadékmegosztásra (rent-sharing) utalnak. A közvetlen külföldi befektetések eredményeként a fogadó gazdaság alacsonyabb végzettségű, nem vezető munkakörökben alkalmazott dolgozói többet keresnek, mint a külföldi tőke jelenléte nélkül kereshettek volna hazai tulajdonú vállatoknál. A közvetlen külföldi befektetéseknek a munkaerő – mint az egyik termelési tényező – árának változásán keresztül érvényesülő hatását így pozitívan értékelhetjük. A külföldi jelenlét és magyarországi feldolgozóipari vállalatok körében érvényesülő termelékenység-javulás közötti – más szerzők által publikált – pozitív összefüggés tudatában ezért kimondhatjuk, a külföldi közvetlen befektetések pozitív hatást közvetítenek a vizsgált csatornákon (tényezőárak változása, illetve technológiai tovagyűrűzés) Magyarországon.