Adalékok a föderalizmus gazdaságtanához - alkalmazásokkal az európai integrációra = Contributions to the Economics of Federalism – with Applications to European Integration

Kivonat, rövid leírás

A föderalizmus gazdaságtana a kormányzati szintek közötti munkamegosztást vizsgálja. Egyaránt tárgyát képezik az egységes és a föderatív államokon belül a helyi, regionális és nemzeti kormányzatok közötti viszonyok, a konföderációk és az olyan nemzetek feletti képződmények, mint az Európai Unió. Az európai integrációs folyamatot fokozódó érdeklődés övezi a föderalizmus irodalmán belül, és az utóbbi eredményei növekvő hatást gyakorolnak az Unióról szóló gazdasági és politikai vitákra is. Az értekezés célja, hogy hozzájáruljon a föderalizmus közgazdasági elméletéhez, és olyan új elméleti eredményeket fogalmazzon meg, amelyek jól alkalmazhatók az európai integrációs folyamat néhány fontos mozzanatára. Az értekezésa a közösségi döntések (public choice) szemléletét követi, amennyiben a kormányzati döntéshozók önös érdekeit és információhiányát szem előtt tartva elemzi a politikai döntéshozatalt. Egyúttal kifejezett törekvése, hogy az új intézményi gazdaságtan (a tranzakciós költségek gazdaságtana és a megbízási elmélet) eredményeit beépítse a politikai és bürokratikus folyamatok elemzésébe. Az alábbi elméleti problémák megválaszolásához kíván hozzájárulni: 1) Hogyan befolyásolja egy föderális rendszerben a gazdasági és politikai intézmények egységesülése – mint a centralizáció egy következménye – az alsóbb kormányzatok közötti mobilitást, a területükön belüli politikai aktivitást és a kettő közötti viszonyt? 2) Hogyan befolyásolja magát a centralizáció folyamatát az alsóbb kormányzatok szintjén folyó politikai verseny, illetve annak hiánya? 3) Mivel magyarázható egy olyan föderális intézményi szerkezet, ahol a centralizált döntéseket az alsóbb szintű kormányzaton belül szakosodott és intézményileg is elkülönülő tisztviselők hajtják végre? Milyen következményekkel jár ez az alsóbb kormányzat szintjén működő bürokráciára (annak hatékonyságára és stabilitására)? Az értekezés e három kérdésre egy-egy modellel válaszol, és az elméleti eredményeket alkalmazza az európai integráció folyamatára. Az első modell általános relevanciával bír minden EU-tagállamra, így az elméleti következtetéseink alapján általános predikciókat fogalmazunk meg. A második és a harmadik modellben már olyan változók is megjelennek, amelyek az egyes tagállamok belső politikai, illetve igazgatási rendszerének sajátosságaitól függenek. Bemutatjuk, hogy a kidolgozott modellek jól alkalmazhatók a Magyarország EU-csatlakozásával összefüggő politikai és igazgatási folyamatokra. A dolgozat eképpen hozzájárulás kíván lenni ahhoz a tágabb társadalomtudományi irodalomhoz is, amely az EU-csatlakozás Magyarországra gyakorolt hatásait igyekszik feltárni.