A közönséges gyíkfű (Prunella Vulgaris L.) és a kerti kakukkfű (Thymus Vulgaris L.) antioxidáns hatású vegyületeinek felhalmozódását befolyásoló tényezők

Sárosi, Szilvia (2009) A közönséges gyíkfű (Prunella Vulgaris L.) és a kerti kakukkfű (Thymus Vulgaris L.) antioxidáns hatású vegyületeinek felhalmozódását befolyásoló tényezők. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola.

[img]
Preview
PDF :
20MB
[img]
Preview
PDF : (draft in english)
108kB
[img]
Preview
PDF : (az értekezés tézisei magyar nyelven)
126kB

Abstract

Három éven át tartó kísérletünkben két olyan fajt (közönséges gyíkfű – Prunella vulgaris L., kerti kakukkfű – Thymus vulgaris L.) vizsgáltunk a Lamiaceae növénycsaládból, melyek potenciális lehetőséget nyújthatnak a jövőben a mesterséges antioxidánsok kiváltására mind humán egészségügyi, mind pedig élelmiszeripari szempontból. A különböző kivonási módok (vizes és alkoholos kivonatok) vizsgálata során megállapítottuk, hogy a közönséges gyíkfű állományok többségében, a kerti kakukkfűhöz hasonlóan (Stefanovits, 2008) a vizes kivonatok jellemezhetők szignifikánsan nagyobb összes fenoltartalommal és összantioxidáns kapacitással. A hazánkban még nem vizsgált közönséges gyíkfű állományok igen változatos képet mutattak mind morfológiai, mind kémiai jellemzőik alapján, mely bizonyítja a faj kiváló alkalmazkodóképességét, s egyben lehetőséget ad a termesztésbevonás kidolgozására is. A fenolos vegyületek felhalmozódására az időjárási körülmények jelentős hatást gyakoroltak, a melegebb, szárazabb, naposabb élőhelyi körülmények miatt megemelkedett a hatóanyagszint mind a termesztés során, mind pedig a hazánkénál melegebb éghajlatról származó növénypopulációkban esetében (Luccai Botanikus Kert, Monte Pisani hegység, Olaszország). A közönséges gyíkfű termesztésére hazánkban is lehetőség van, az állományokat 2 évig érdemes fenntartani, mind morfológiai, mind pedig hatóanyag-tartalom szempontjából. Az életkor és évjárat hatását egyik növényfaj esetében sem lehetett egyértelműen elkülöníteni egymástól. A közönséges gyíkfű esetében az összes fenoltartalom és összantioxidáns kapacitás az idősebb állományban volt magasabb, míg a kerti kakukkfű esetében a melegebb, szárazabb időjárási feltételek között mértünk nagyobb értékeket. A rozmaringsav-tartalom esetében a közönséges gyíkfűnél életkorhoz köthető hatást nem, míg az évjárat hatását sikerült igazolni. A kerti kakukkfűnél mindkét tényező befolyásolta a felhalmozott rozmaringsav mennyiségét, eredményeink alapján azonban úgy tűnik, ennek a fenolos komponensnek a koncentrációja erősebben köthető a növények életkorához. Mindkét növényfajnál beigazolódott, hogy a még fiatal, sérülékenyebb hajtások és levelek statisztikailag igazolhatóan nagyobb összes fenoltartalommal jellemezhetők. Ebből következően mindkét növényfaj esetében a virágzási stádium előtt érdemes betakarítani a hajtásokat, mely a hozamadatok figyelembevételével, a közönséges gyíkfű esetében bimbós virágzási stádiumban ajánlható.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Bernáth Jenő
Uncontrolled Keywords:antioxidáns hatás, gyógynövények
Subjects:Botanical sciences
Chemistry
ID Code:406
Date:25 November 2009
Deposited On:03 Mar 2010 11:21
Last Modified:28 Sep 2013 14:39

Repository Staff Only: item control page

Downloads

Downloads per month over past two year

View more statistics