Aktív korúak nyugdíjban. A korai nyugdíjazás jelensége és okai a rendszerváltás utáni évek Magyarországán

Kivonat, rövid leírás

A magyar társadalom rendkívül alacsony foglalkoztatási szintjében meghatározó szerepe van az idősödő, de még nyugdíjkorhatár alatti korosztály magas inaktivitásának. A munkaerőpiacról távol levők legnagyobb csoportjai rokkantsági nyugdíjasok vagy a korai nyugdíjazás különböző formáit veszik igénybe. A dolgozat arra vállalkozik, hogy leírja a korai nyugdíjbavonulás trendjeit a rendszerváltás utáni Magyarországon, és feltárja azokat az okokat, amelyek az idősödő korosztályokat, mint társadalmi csoportot, és azon belül a különböző objektív adottságokkal és szubjektív beállítódásokkal rendelkező egyéneket a korhatár előtti munkapiaci kivonulásra, nyugdíjazásra kényszerítenek vagy késztetnek. A dolgozatban vizsgált időszak – a rendszerváltozást követő másfél évtized – a munkaerőpiac folyamatait és a nyugdíjrendszer szabályozásait tekintve rendkívül mozgalmas volt. Míg az 1990-es évek első kétharmadát a munkaerőpiac drasztikus beszűkülése, a munkanélküliség tömegessé válása, a korai nyugdíjazási formák kiterjedése jellemezte, addig az 1998 utáni időszakot a munkaerőpiac lassú bővülése, a korai nyugdíjformák megszüntetése vagy szigorítása és a nyugdíjkorhatár emelése. A nyugdíjkorhatár felé közeledő kohorszok munkaerőpiaci pályafutása erősen függött attól, hogy melyik időszakban léptek be 50-es éveikbe. A dolgozat bemutatja, hogy a foglalkoztatottság életpályán belüli alakulása és a nyugdíjbavonulás időzítése szempontjából milyen különbségeket találhatunk az egyes születési kohorszok között. A korai nyugdíjbavonulás okait keresve a dolgozat egyrészt arra keres választ, hogy milyen strukturális okai vannak annak, hogy az idősebbek nagyobb intenzitással lépnek ki a munkaerőpiacról, mint a tőlük fiatalabbak. Meghatározza-e ezt az, hogy az idősebbek olyan ágazatokban voltak felülreprezentálva, ahol erőteljesebb volt a munkaerőpiac beszűkülése; van-e szerepe annak, hogy a fizikai és a szellemi munkát végzők aránya eltér a különböző korosztályokban és végül, hogy milyen szerepet játszik az, hogy az idősebbek iskolai végzettség szerinti struktúrája kedvezőtlenebb. A korai nyugdíjbavonulás egyéni okait keresve a dolgozat a 2001-2004 közötti időszakban vizsgálja meg, hogy a rokkantsági nyugdíjazás és az előrehozott nyugdíjrendszerbe lépésnek milyen csoportoknál fordul elő nagyobb valószínűséggel. A magyarázó ismérvek körében az egyének erőforrásai, a munkaerőpiaci jellemzők, a jövedelmi helyzet, a lakókörnyezet, a családi környezet és az egyének beállítódásai, attitűdjei kerülnek számbavételre. Az előrehozás intézményével élők körében kiemelt szerepet kap annak vizsgálata, hogy vajon mivel magyarázhatjuk, hogy az 50 éveikbe járóknak nagy tömegei szeretnének mielőbb kilépni a munka világából.