A túlképzettség okainak vizsgálata az erdélyi diplomás fiatalok körében

Kivonat, rövid leírás

A disszertáció a túlképzettség kérdésének vizsgálatára irányul a felsőfokú iskolai végzettségű fiatalok körében, Erdélyben (Románia). A túlképzettség a szakirodalommal összhangban az egyén megszerzett iskolai végzettsége, valamint a munkavégzéshez szükséges iskolai végzettségének összehasonlításával határozható meg. Túlképzett az a munkavállaló, aki a munkája ellátásához a szükségesnél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. (Galasi [2004a]) Nem egyértelmű azonban egy bizonyos munka elvégzéséhez szükséges iskolai végzettség szintjének megbecsülése, aminek mérésére a kutatók különböző alternatív eljárásokat dolgoztak ki. A dolgozatban – a rendelkezésre álló adatokból kiindulva – a munkavégzéshez szükséges képzettségi szint megállapítására – más szerzőkhöz hasonlóan (Berg [1970], Burris [1983], Lucas [1977], Rumberger [1981]) – az ún. foglalkozás-osztályozási módszert alkalmaztam. A foglalkozás meghatározásából kiindulva, a munkavégzéshez szükséges iskolai végzettséget a foglalkozásokkal közelítem, mivel a foglalkozások hierarchiája Romániában magába foglalja az iskolázottsági szintek hierarchiáját is. (Veres [2003]) A túlképzettség vizsgálata során megfogalmazható magyarázatok nagyon sokfélék lehetnek a makro-strukturális okoktól kezdve (gazdasági, társadalomszerkezeti, kulturális, történelmi, intézményi stb.) az egyéni szintű oksági tényezőkig. A képzettség és munkaköri követelmények közötti illeszkedési hiány okainak vizsgálata során ezért a racionális döntések elméletét tekintettem kiindulópontnak. A paradigma alkalmazása a túlképzettség magyarázata során új szempontú megközelítést jelent, ugyanakkor elemzési keretként használva, lehetővé teszi a túlképzettség magyarázatára megfogalmazott fontosabb közgazdaságtani, szociológiai modellek és elméletek együttes kezelését. A racionális döntések elmélete mellett szól továbbá a többszintű elemzés lehetősége, a megközelítésmód ugyanis a makro-mikro, és a mikro – mikro mechanizmusok együttes számbavételét is biztosítja. A disszertációban arra keresem a választ, hogy mennyiben magyarázható a túlképzettség a diplomás fiatalok eltérő társadalmi tőkéjével? Függ-e a túlképzettség a munkahelykeresés költségeitől? Milyen szerepe van a diplomás fiatalok eltérő képességeinek a túlképzettség valószínűségére nézve? Beszélhetünk-e differenciális túlképzettségről? A túlképzettség hasonló mértékben érinti-e a különböző szakok végzettjeit? A disszertáció keretében azt is vizsgálom, hogy a túlképzettség átmeneti állapot a diplomás fiatalok számára, vagy időben tartós folyamatot jelent? A dolgozatban arra is keresem a választ, hogy a túlképzettség mit jelent az állásváltoztatási aspirációk szempontjából. A túlképzettség elemzése során a szakirodalommal összhangban megfogalmazott hipotézisek empirikus tesztelése felveti annak a valószínűségét, hogy a vizsgált térségben más jellegű magyarázatok megfogalmazására van szükség. Az erdélyi diplomás fiatalok számára a túlképzettség feltehetően kockázatkerülő magatartás eredménye, illetve alternatívát jelent a munkanélküliséggel szemben. A feltételezés új kutatási irányt jelent a romániai diplomás túlképzettség vizsgálata során.