Ásványvízfogyasztási szokások elemzése és ásványvizek érzékszervi vizsgálata

Abstract

A magyarországi élelmiszerpiac és ezzel együtt az alkoholmentes italpiac szerkezete jelentősen átalakult az elmúlt két évtizedben. A palackozott vizek fogyasztása negyvenszeresére nőtt a 80-as évekhez képest, 2007-ben 100 l/fő/év volt. Az ásványvízfogyasztással kapcsolatban eddig feltáratlan, hogy a növekedés meddig és milyen ütemben folytatódik, illetve az ásványvízfogyasztás gyakorisága, -kedveltsége hogyan alakul. PhD dolgozatom fő célkitűzése a magyar ásványvízpiac ökonometriai elemzése, valamint a fogyasztói szokások vizsgálata primer kutatási módszerek alkalmazásával, fókuszba állítva a nappali tagozaton tanuló egyetemisták fogyasztási szokásainak és döntési folyamatainak megismerését. Szekunder kutatásaimban bizonyítottam, hogy a Bass-modell a magyarországi ásványvízfogyasztás alakulásának leírására és előrejelzésére megfelelő. A modell alapján a közeli évek megbízhatóan prognosztizálhatóak. Számításokkal igazoltam, hogy a magyarországi ásványvízfogyasztás exponenciális növekedésű, valamint hogy az ásványvízfogyasztás gyakorisága és kedveltsége logisztikus alakulású az 1979-2007-ig terjedő időszakban. A modellek alapján megtettem az előrejelzést. Primer kutatásomban először kvalitatív fókuszcsoportos, majd szakértői és fogyasztói mélyinterjús módszereket alkalmaztam. Később ezekre alapozva érzékszervi kutatásokat, valamint a kvantitatív módszerek közül conjoint analízist és kérdőíves felmérést végeztem. A márkaválasztás presztízs-szerepét bizonyítottam. Eredményeim rámutattak arra, hogy társas szituációk esetén az ásványvizek vásárlásánál/fogyasztásánál különösen hangsúlyos a fogyasztás társadalmi beágyazottsága. További eredményként hét döntési tényezőt azonosítottam: az íz, az ár, a márka, a szénsavasság, a tanúsító védjegy/díj, a nyereményjáték és a csomagolás. Meghatároztam a célcsoport fogyasztói döntéstényezőinek egymáshoz viszonyított fontosságát. A conjoint elemzést klaszteranalízissel kombinálva feltártam és jellemeztem az egyes fogyasztói szegmenseket. Érzékszervi tesztekkel bizonyítottam, hogy az általam vizsgált fogyasztók nem tudnak érzékszervi különbséget tenni a jellegzetesen hasonló alacsony ásványianyag-tartalommal rendelkező szénsavmentes vizek között. Megállapítottam, hogy az ásványianyag-tartalom érzékelését a vizek természetes szénsavtartalma befolyásolhatja. Alátámasztottam, hogy a fogyasztók által rendszeresen fogyasztott, általuk kedvencként megnevezett vizeket ritkán ismerik fel, valamint bizonyítottam, hogy az érzékszervi észlelést a márka ismerete egyetemisták esetében nagy valószínűséggel nem befolyásolja. Igazoltam hogy a ProfiSens szoftver hatékonyan alkalmazható a palackozott vizek vizsgálatánál, valamint összeállítottam a palackozott vizekre alkalmazható érzékszervi leíró kifejezések rendszerét.