Kooperáció és oppurtunizmus: a vállalatközi kapcsolatok megromlása és helyreállításának lehetőségei a hazai gazdaságban.

Abstract

A dolgozat egy feltáró, interjús kutatás segítségével kísérletet tett arra, hogy feltérképezze a hazai kis-és középvállalatok kapcsolataiban előforduló konfliktusok kialakulásának és kezelésük stratégiáinak a feltételeit, ennek megfelelően azt vizsgálta, hogy milyen feltételek teljesülése szükséges ahhoz, hogy a vállalkozások közötti kapcsolatok stabilizálódjanak, mely esetekben várható, hogy megtörjenek vagy megromoljanak. A lehetséges kimeneteket befolyásolja a vállalkozások piaci pozíciója, a tranzakciós termék típusa, a piacméret és a vállalkozások jogrendszerről szerzett tapasztalatai. A kutatás egy elméleti koncepcióval élt, mely szerint a konfliktusok csakúgy, mint a kapcsolatok a gazdasági- társadalmi tényezőkbe beágyazottak, azok lefolyása és kimenetele jórészt megmagyarázható a cégek közötti eredeti viszony (függőségük mértéke, iránya, oka) jellemzőivel, és a bizalom kapcsolatban betöltött szerepével. A kutatási eredmények igazolták a konfliktusok és a kezelési stratégiák beágyazottságát és valószínűsítették, hogy a probléma megértésére a vizsgált magyarázó változók alkalmasak, ugyanakkor azokat még specifikálni szükséges. A változók kombinált alkalmazása lehetőséget biztosíthat arra, hogy egy következő kutatásban jobban megértsük a különböző nemzetgazdasági ágazatok közötti különbségeket, hogy egyesek miért tudnak hatékonyabban működni az adott gazdasági- társadalmi-, jogi keretek között, mint mások. Másrészt a kutatás rávilágított arra is, hogy Magyarországon a konfliktusok kezelése korántsem elég hatékony. Ennek legfontosabb oka, a jogintézmények működésének a korlátai, mely a gazdaságban – és különösen az összetettebb, áttekinthetetlenebb piacokon, vagy a kevésbé domináns piaci pozícióval rendelkező vállalkozások között- kevésbé formális, szerződéses, inkább személyes viszonyokra, jogon kívüli "fenyegetésre" épülő kapcsolatok kialakulásához vezetett, s így a konfliktuskezelésben erőteljesen mutatkozik meg a normaszegésből eredő nyereségszerzés és a pillanatnyi erőviszonyoktól függő konfliktuskezelési stratégiák.