Understanding Locality Through Restaurant and Food Festival Operations [védés előtt]

Kivonat, rövid leírás

A lokalitás fogalmát gyakran vetik össze a globalizmussal a vendéglátás rendszerében (Gonda et al., 2021). A helyi termékek iránti fokozott érdeklődés alternatívaként értelmezhető a delokalizált vagy globalizált ellátási láncokkal szemben, amely mögött motivációként gyakran a közvetlen termelő-fogyasztó kapcsolatok újjáépítése („relokalizáció”), az egészséges ételek étrendekben betöltött arányának növelése, és a helyi közösségek fejlődéséhez való hozzájárulás áll (Zhong, 2023; Duram és Cawley, 2012). A helyi alapanyagok éttermi kínálatba történő beépítése nemcsak a környezet javát szolgálhatja, hanem a vendégek számára az autentikusság és a hitelesség érzését is nyújthatja (Huang és Hall, 2023). Figyelembe véve az éttermek és gasztronómiai fesztiválok jelentős hatását a vendéglátási ágazatra, az értekezés céljai a következők: 1) a lokalitás szempontjainak gyakorlati megjelenésének vizsgálata az éttermi működésben; 2) annak megértése, hogy a fogyasztók miként érzékelik ezeket a lokalitási gyakorlatokat; valamint 3) a lokalitási szempontok megjelenésének felmérése a gasztronómiai fesztiválok online kommunikációjában. E tényezőket figyelembe véve a kutatási kérdés (RQ) a következőképpen fogalmazható meg: „Hogyan befolyásolják a lokalitás aspektusai az éttermek és a gasztronómiai fesztiválok működését mind a kínálati, mind a keresleti oldal szempontjából?”A kutatási kérdés megválaszolásához a lokalitás szempontjait különböző nézőpontokból tartom szükségesnek elemezni. Ez az értekezés négy különálló tanulmányra épül, amelyek különböző földrajzi fókusszal és módszertannal mutatják be a lokalitás szempontjait. A doktori értekezés új tudományos eredményei: • Az empirikus kutatások rámutattak, hogy a „lokalitás” fogalmának operacionalizálása – beleértve a „helyi termék” és „helyi kultúra” kifejezések meghatározását – komoly kihívást jelent. A „helyi termék” definiálását számos tényező befolyásolja, beleértve földrajzi, politikai és gazdasági szempontokat is. E téren eltérés figyelhető meg korábbi kutatások és az értekezés eredményei között; jelen kutatás a helyi termékek eredetére vonatkozóan a termelés és fogyasztás helye közötti jelentősen rövidebb távolság megállapítását eredményezte. • A Z generációs fogyasztók éttermi preferenciáinak vizsgálata is fontos elméleti hozzájárulással bír a vendéglátásmenedzsment területén végzett kutatásokhoz. A turizmuskutatások során egyedi megközelítésnek számító Q-módszertan alkalmazásával ez a kutatás a helyi szemlélet fontosságát hangsúlyozza az étkezési preferenciák formálásában. A különböző fogyasztói csoportok azonosítása kiemeli a lokalitás aspektusainak és az eltérő gasztronómiai preferenciák szerepét a fogyasztói döntéshozatali folyamatokban, rámutatva a helyi gasztronómiai kultúra döntésekre gyakorolt hatására. Az éttermi alapanyagbeszerzés transzparens kommunikációja pozitívan befolyásolhatja a fogyasztók érzékelését, tükrözve a vendégek összetevők eredetének megismerése iránti növekvő vágyát. Emellett a helyben termelt alapanyagokat felhasználó éttermek preferálása a fogyasztók azon elköteleződéséhez kapcsolódik, hogy hozzájáruljanak a helyi közösségek társadalmi és gazdasági fejlődéséhez egyaránt. • Továbbá, a különböző térségekben megfigyelt helyi fogyasztási mintázatok összehasonlító elemzése rávilágít az egyes desztinációk sajátos kontextuális tényezőinek fogyasztói magatartásra gyakorolt hatására. Az eltérések tovább erősítik a desztinációspecifikus tényezők fontosságát a fogyasztói preferenciák megértésében, továbbá hangsúlyozzák a vendéglátásmenedzsment területén az egyedi kutatási megközelítések szükségességét. • Ezen túlmenően, a tanulmány rávilágít a gasztronómiai fesztiválok szerepére is, mint a helyi gasztronómiai kultúra népszerűsítésének platformjaira, felkeltve a helyiek és turisták érdeklődését egyaránt. A helyi gasztronómiai élmények dinamikus tartalmakon keresztüli folyamatos kommunikálása, összhangban az adott desztináció valós kínálatával, tovább növelhetik ezen hatást. Emellett a fesztiválok diskurzusában az közösségek együttélésének központi szerepe hangsúlyozza a társadalmi részvétel és összetartozás előmozdításának fontosságát a gasztronómiai eseményeken keresztül. • A turizmusirányításért felelős szervezeteknek előtérbe kell helyezniük a régió gasztronómiai örökségének népszerűsítését turisztikai marketingstratégiájuk részeként. A kulináris hagyományokat, gasztronómiai fesztiválokat és étkezési élményelemeket hangsúlyozva vonzhatnak olyan további turistákat, akik adott desztináció autentikus ízei iránt érdeklődnek. Emellett javasolt szakértői és pénzügyi támogatás nyújtása olyan kezdeményezések számára, amelyek célja a helyi alapanyagok beépítése az éttermi és fesztiválkínálatba. • Mindemellett a gasztronómiai fesztiválok szervezőinek prioritásként kell kezelni a helyi szempontokat a fesztiválok tervezési és megvalósítási folyamatai során annak érdekében, hogy maximalizálják az események pozitív hatását a helyi közösségekre. Mindez magában foglalja a helyi lakosság bevonását, a regionális vállalkozások támogatását és a gasztrokulturális örökség megőrzését. A hatékony kommunikációs és edukációs kampányok elengedhetetlenek a tudatosság növeléséhez a fesztiválrésztvevők körében. • Ezen felül a fesztiválok kommunikációjában hangsúlyozni szükséges a helyi közösségek szimbolikus értékeit és az intergenerációs kapcsolatok fontosságát (pl. különböző generációkat ábrázoló vizuális tartalmakkal). A közösségi bevonódást segítő kommunikációs módszerek és a pozitív nyelvezet növelheti a részvételt, egyúttal hozzájárulva a közösségfejlesztéshez is. A gasztronómiai fesztiválok honlapjainak rendszeres frissítése hírekkel, szezonális termékekkel és hagyományos ételekkel erősítheti a látogatóközönség összetartozását és fenntartja az érdeklődést a helyi konyha iránt az év során.