Beyond Tradition: Exploring the Dimensions of Professionalization and Competitiveness in Hungarian Family Firms

Kivonat, rövid leírás

A doktori disszertáció, amely három megjelent folyóiratcikkből áll, a családi vállalkozások professzionalizálódására összpontosít erőforrás-alapú elméletéből kiindulva. A szerző a kutatási kérdések megválaszolásához vegyes módszertant alkalmazott, beleértve a szisztematikus szakirodalmi áttekintést, egy longitudinális esettanulmányt és egy nagymintás kvantitatív elemzést. Az első tanulmány egy szisztematikus irodalmi áttekintés „Családi vállalatok professzionalizálódása - Szisztematikus szakirodalmi áttekintés” címmel, amely a családi vállalkozások professzionalizációjának átfogó értelmezését mutatja be a 2000 és 2020 között megjelent elméleti és empirikus tanulmányok alapján. A tanulmány megállapította, hogy (1) a professzionalizáció jelentéstartalma számottevő fejlődésen ment keresztül az elmúlt 20 évben, és a külső, nem-családtag menedzserek felvételének egyszerű meghatározása idejétmúlt, helyette a megközelítés többdimenzionális aspektusa releváns. (2) A területről hiányzott a jelenség egyértelmű értelmezése, és a tanulmány egy átlátható, integrált modellt mutatott be, amely négy dimenzióval rendelkezik: (1) a menedzsment és a munkavállalók, (2) a szervezeti struktúra, folyamatok és működés, (3) a munkakörnyezet és a szervezeti kultúra, (4) valamint a vállalkozó család professzionalizációja. (3) A tanulmány szintetizálja továbbá a családi vállalkozások professzionalizációjával kapcsolatos meglévő nemzetközi és hazai szakirodalmat, bemutatva az átalakulás elsődleges előnyeit és hátrányait. A második publikáció, amelynek címe „Hogyan professzionalizáljuk családi vállalkozásunkat? - Egy longitudinális esettanulmány tapasztalatai egy hazai közepes méretű családi vállalkozás példáján keresztül” a szisztematikus szakirodalmi áttekintés eredményeire épít, és a négydimenziós modellt egy longitudinális kvalitatív esettanulmányban alkalmazza, egy családi tulajdonú és vezetésű középvállalkozást elemezve. A tanulmány felhívja a figyelmet a professzionalizálódási folyamat lényeges részleteire: (1) bemutatja, hogy a professzionalizálódás dimenzióinak egyensúlyban kell lenniük; ellenkező esetben a fejlődés hiánya egy vagy több kategóriában károsíthatja a cég teljesítményét, és konfliktusokhoz vezethet a cégen belül, (2) a nem családi vezetők döntő szerepet játszanak a vállalkozás professzionalizálásában, új irányítási és működési mechanizmusok bevezetésében, valamint új tudás és szakértelem bevitelében, amellyel a családi cégek korábban esetleg nem rendelkeztek. (3) A tanulmány kiemeli a vállalkozó család professzionalizációjának fontosságát, mivel a külső vezetők javíthatják a cég stratégiáját és működését, de a család és az üzlet közötti alapvető értékek és érdemek meghatározása kizárólag a család felelőssége, és világos jövőképet csak ők nyújthatnak a cégnek a jövőre vonatkozóan (pl. utódlás). A harmadik, „A különböző erőforrás- és képességkonfigurációk és a versenyképesség közötti kapcsolat - összehasonlító tanulmány a magyar családi és nem családi vállalatokról”, című tanulmány a közepes méretű családi és nem-családi vállalatok különböző erőforrás- és képességkonfigurációit hasonlítja össze. A kutatás a longitudinális esettanulmányhoz kapcsolódik, amely bemutatta, hogy a családtagok és a külső menedzserek különböző erőforrásokat tartanak a vállalat számára lényegesnek. A tanulmány fő kérdése, hogy a tulajdonlás melyik típusa vezet magasabb versenyképességhez. A főbb eredményeik közé tartozik, hogy: (1) a családi és nem családi cégek eltérő erőforrás- és képességkonfigurációkra támaszkodnak; a családi cégek az innovativitást, az átalakulás-orientáltságot, a hálózatépítést és a kapcsolatmenedzsmentet fontosabbnak érzékelik, mint nem-családi versenytársaik, akik jobb menedzseri, működési és vezetői képességekkel rendelkeznek. (2) A nem-családi cégek sikeresebbnek bizonyultak, mivel magasabb versenyképességi indexet értek el, miközben az üzleti kiválóságra összpontosítottak. (3) Ha a családi cégek magasabb versenyképességet érnének el, ki kell használniuk a családiság előnyeit, és kombinálniuk az olyan alapvető kompetenciáik, mint a hálózatépítés és a kapcsolatmenedzsment, a vállalat operatív és vezetői szempontjaira való nagyobb összpontosítással. Az operatív kiválóságba való invesztálása egyúttal magasabb professzionalizációs szinttel is járna