Új német hegemónia Európában : Németország hatalmi pozíciója az Európai Unióban a 2008-as gazdasági válságot követően

Abstract

• A disszertáció célja annak vizsgálata, hogy a 2008-as világgazdasági válság, majd a nyomában Európában 2010-2011-ben kialakult szuverén adósságválság idején, és azt követő időszakban Németország hatalmi pozíciója elsősorban gazdasági aspektusból milyen változáson ment keresztül, ez hogyan befolyásolta az európai gazdasági kormányzás működését, különös tekintettel a görög szuverén adósságválság kezelésére. • A dolgozat első hipotézise szerint a szociális piacgazdaság elveinek (ordoliberalizmus) követése mérsékelte a válságnak való kitettséget Németországban. Mind a válságot megelőző reformok, mind a válságkezelés szelleme megfeleltethető volt a hagyományos ordoliberális elveknek, és ezek érvényesítése alapvetően hozzájárult az ország gazdasági teljesítményének európai mezőnyből való kiemelkedéséhez. A fő kihívásokat alapvetően napjainkban is a belső fogyasztást kellően nem ösztönző, szélsőségesen exportorientált gazdaságszerkezet, a mára a tömeges migráció miatt némileg átalakult, de létező demográfiai kihívások jelentik. Összességében azonban a hipotézisben megfogalmazott állítás igazolható. • A dolgozat második hipotézise szerint a 2008-as gazdasági világválság és a 2011-es szuverén adósságválság hatására az Európai Unióban a német hegemónia korszaka nyílt meg. Összességében megállapíthatjuk, hogy Németország jelenlegi, Európai Unión belüli gazdasági, gazdaságpolitikai szerepe alapján nem feleltethető meg egy klasszikus, az Egyesült Államok 1945 utáni globális szerepét ideáltipikusnak tekintő, hegemón szereplőnek, még abban az esetben sem, ha a csupán korlátozottan, kizárólag a gazdasági szférára vonatkoztatjuk a hegemón kritériumait. A hegemónia fogalmának újkori dekonstruálásával, amely megjelenik Loriaux (1992) és Pedersen (2002) megközelítéseiben, a korlátozott, felemás hegemón pozíció igazolható: Németország, bár egyelőre elzárkózik attól, hogy élére álljon az európai gazdasági integráció valódi kockázatközösségként működő optimális valutaövezetté alakításától, szociokulturális, gazdaságfilozófiai befolyása a közös európai intézményeken keresztül a válságkezelés teljes időtartama alatt, napjainkig érezteti hatását. Hogy e befolyás jellege, szellemisége megváltozhat-e, a következő évtizedek egyik központi kérdése lesz az európai gazdasági integráció fejlődése kapcsán.