A bizonyítékokon alapuló infekciókontroll intézményi szintű implementációjának gazdasági vonatkozásai

Kivonat, rövid leírás

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések az egyik leggyakoribb ellátással összefüggő nemkívánatos események, az általuk jelentett betegségteher, valamint az antimikrobiális rezisztencia egyre gyakoribb előfordulása világszerte komoly közegészségügyi problémát jelent. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a fejlett országokban átlagosan a betegek 7%-a kap kórházi fertőzést, ami Európában 16 millió többletápolási nappal, 37 ezer közvetlenül a fertőzéshez köthető halálozással és 7 milliárd euró plusz költséggel jár, csak a közvetlen költségeket figyelembe véve. (WHO 2016). A WHO az infekciókontroll fejlesztésének támogatására 2009‐ben jelentette meg az intézményi infekciókontroll‐program kulcselemeire vonatkozó irányelvét, melynek 2016 évi aktualizált változata adja a jelen nemzeti infekciókontroll fejlesztési program gerincét. A jelölt kutatásai során egyrészt az IC eredményességének klinikai bizonyítékait, valamint az IC megvalósításának kihívásait vizsgálta a gyakorlatban, másrészt a bizonyítékokon alapuló intézményi IC bevezetésének forrásigényeit és az ehhez kapcsolódó költségeket mérte fel. Kutatásainak eredményei: I. Infekciókontroll szakmai minimumfeltételeinek való megfelelés vizsgálata hazai egészségügyi intézményekben A vizsgálat adatai alapján 2017-ben 103-ból 10 (9,7%), míg 2018-ban 9 (8,7%) intézményben nem valósult meg egyik minimumfeltétel sem. Az összes feltétel 2017-ben 2 (1,9%), míg 2018-ban 5 (4,9%) intézményben teljesült. A Poisson regresszió eredményei szerint a személyi feltételek közül az epidemiológus orvos minimumfeltételeknek megfelelő alkalmazása mutatott szignifikáns összefüggést a fertőzések előfordulásával. A koefficiensek a várakozásoknak megfelelően a fertőzések kockázatának csökkenését mutatták a legtöbb vizsgált kórokozótípus esetén. A fertőzések legnagyobb mértékű csökkenése az összes minimumfeltétel együttes megvalósulása esetén volt megfigyelhető. A vizsgálat során nyert adatok, elemzések támpontot adnak egy hatékonyabban működő intézményi infekciókontroll struktúrát támogató szakmai minimumfeltétel kialakításához. II. A NEO-KISS surveillance protokoll bevezetése és eredményességének mérése a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Szülészet-Nőgyógyászati Osztály Perinatalis Intenzív Centrumában 2009-ben a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MHEK) Szülészet-Nőgyógyászati Osztály Perinatalis Intenzív Centrumában (PIC) egy non-invazív családbarát koraszülött ellátás bevezetése mellett a nozokomiális infekciók visszaszorítása volt a cél. Az eredmények objektív mérésére a NNSR PIC modulban alkalmazott módszertan nem volt alkalmas, hazai referencia adatok nem álltak rendelkezésre. A német NEO-KISS protokoll alkalmazásával végzett surveillance eredménye szerint MH EK PIC kissúlyú koraszülöttek körében a súlyos fertőzések gyakorisága a németországi adatokhoz hasonló volt. Ktásuk rámutatott, hogy az új stratégiánkkal a németországi adatokhoz mérhető fertőzési arányt lehet elérni, a hiányzó nemzeti referencia adatok a publikált NEO-KISS referenciaadatokkal kiválthatók, az egyes PIC-ek ellátási és infekciókontroll gyakorlata nagy valószínűséggel mérhető és objektív mutatószámaival hozzájárulhat az ellátás minőségének fejlesztéséhez. III. A megfelelő kézhigiénés technikák elsajátításának tanulási modellje A hagyományos kézhigiénés tréningek a PIC dolgozók munkaidejének jelentős részét lekötötték, ezért felmerült a kérdés, hogy milyen módszerekkel lehet a megfelelő higiénés szokások tanulási görbéjét felgyorsítani. A kézfertőtlenítés eredményességét Markov tanulási modellel értékelték: megfelelő (a kezek >95% fertőtlenítőszer lefedettsége) és nem megfelelő. Sikeres tanulási kimenetként definiáltuk a két egymást követő megfelelő kézfertőtlenítést. A tanulás sikerét nem befolyásolta a résztvevők életkora (p=0,25) és a kezek nagysága (p=0,90). A vizsgálat és az azt megelőző év (2015-2016), valamint a vizsgálatot követő évek (2017-2018) során az ápolási napokra vetített kórházi fertőzések száma szignifikáns csökkenést mutatott az új oktatási modell alkalmazásával. IV. Clostridium difficile fertőzések (CDI) betegségterhe és költségei Magyarországon Magyarországi adatok nem álltak rendelkezésre a CDI költségeiről. A CDI inkrementális kórházi költségterheinek elemzése során, beleértve a beteg „izolácós” költségeit is, azt találták, hogy a CDI növekményi költsége az egyes intézményekben a 130–150 ezer Ft / CDI miatti kórházi felvétel összegre becsülhető. A harmadik vagy ennél többszöri CD-fertőzés esetén ez már 400–500 ezer Ft költség/beteg/év. A költség erősen függ a beteg ellátási/ápolási igényétől (idő és minőség). Kutatásuk alapvető, a hazai viszonyokat és költségeket tükröző input adatokkal szolgál a CDI betegségterhéről egészség-gazdaságtani elemzésekhez. V. A multirezisztens kórokozók nemzetközi ajánlások szerinti standard és terjedés alapú óvó rendszabályainak intézményi költségei Az IC bevezetésének forrásigényei, költségei nemzetközi szinten is kevéssé feltárt terület. A régiók és országok közötti különbségek miatt helyi adatokon alapuló elemzésekre van szükség. A jelölt kutatásának eredménye ként az IC szakmai ajánlásokban javasolt azon eljárások költségigényének minél pontosabb meghatározására nyílt lehetőség, amelyek a kórház általános működési költségeinek a részét képezik, jellemzően a betegek ellátási dokumentációja alapján nem határozhatók meg. Az izolációs költségek szakma specifikus ráfordítás felmérésének pilotja az országosan alkalmazható módszertan-kézikönyv véglegesítéséhez elengedhetetlen. A nyert adatok jól általánosíthatók más intézményekre és alkalmazhatók az IC bevezetés költségeinek jó közelítésű becslésére.