Tóth-Batizán, Emese Emőke (2020) A turisztikai piac szerkezete és etnikai turizmus Székelyföldön = The structure of the tourism market and ethnic tourism in Szeklerland, Romania. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola. DOI 10.14267/phd.2020025
Teljes szöveg
|
PDF :
2MB | |
|
PDF : (az értekezés tézisei magyar nyelven)
254kB | |
|
PDF : (draft in English)
238kB |
Kivonat, rövid leírás
A székelyföldi turizmus kutatása népszerű témává vált az elmúlt 7-10 évben. Több erdélyi kutató is (Nagy Benedek 2013, Horváth Alpár 2010, 2013, Kiss Tamás – Barna Gergő – Deák Attila, 2013) foglalkozott a székelyföldi turizmus egy-egy szegmensével. A már meglévő, székelyföldi turizmussal kapcsolatos kutatások fontos kiegészítője a székelyföldi turisztikai vállalkozók és vállalkozások körében végzett kutatás (Nagy 2013:178), illetve az székelyföldi turisztikai piac gazdaságszociológiai megközelítése és rendszer-szintű elemzése. A feltáró jellegű, elsősorban kvalitatív módszerekre alapozó kutatásom során a következő legfontosabb megállapításokra, illetve tudományos újdonságokra jutottam: 1. A magyarországi etnikai turizmus lecsengőben van. A székelyföldi turisztikai piac azonban nyelvileg nincsen felkészülve a román turisták fogadására, így az ő egyre nagyobb számban történő megjelenésük, egy újabb ziláltságot okozhat a piacon. A Székelyföldre érkező magyarországi turisták romániai román turistákra való lecserélődése a kulturális örökséget is érinti. A kereslet változása az utóbbi években, azaz a román turisták számának folyamatos növekedési tendenciája problémát okozhat abban az értelemben, hogy olyan kulturális örökséget próbálnak eladni a vállalkozók, amely a magyar turisták odavonzására lett létrehozva. A politikai célú örökségtermelés (az erdélyi magyarság kohéziójának erősítése) és a román turisták keresletére reagáló hagyománytermelés a jövőben konfliktusba kerülhet egymással. 2. A székelyföldi turizmus piaca a Collins és Larsoni megközelítésben egy részben konszolidálódott és professzionalizálódott piac (Larson 2012), ahová többnyire olyan szereplők léptek be az elmúlt 26 évben, akik kisebb turisztikai szereplőknek minősülnek. A székelyföldi turizmus piaca csak részben felel meg a Laki Mihály által kidolgozott piacfejlődési sémának (Laki 2006). Különbözőképpen reagált a nyelviskolák piaca, illetve a turizmus piaca akkor, amikor olyan szereplők léptek be a piacra, akik előzetes vállalkozói tapasztalattal rendelkeztek. 3. Egymástól jól elkülönülő minőségi és igényességi szintek rajzolódnak ki a székelyföldi turisztikai szoltáltatások tekintetében. Ilyen értelemben további piactisztulás a székelyföldi turizmus piacában nem várható, hiszen, ha állam vagy más szakmai szervezetek elkezdenek jobban és szigorúbban szabályozni, annak eredményeképpen az várható, hogy a szállásadó entitások kivonulnak az informális gazdasági szférába, hiszen van rájuk ott is kereslet. 4. Ebben a részben professzionalizálódott és részben konszolidálódott közegben kutatásunk eredményeképpen a piac szabályozásának négy szintjét különítettük el egymástól. A szabályozások első szintje az állami szint; második szintje a szakmai szervezetek szabályozása. A harmadik szabályozási szint az maga az együttműködés a vállalkozók között. A negyedik szint egy olyan szegmense a piacnak, amely a formális szabályozásokon kívül esik, azaz az informális gazdaság szintje. 5. Az állami szabályozás szintjét elemezve láthattuk, hogy egyéb piacoktól eltérően az állam hosztilis szereplőként kaotikus ellenőrzési gyakorlatot folytat a székelyföldi turizmus piacán. A román állam a maga szabályozásainak és működésének nem szándékolt következményeként, de tereli a turisztikai vállalkozásokat az informális gazdaság felé. Ezen túlmenően, a román állam a turizmust csak elméleti síkon definiálja gazdasági mezőként, a gyakorlatban azonban hatalmi és politikai megfontolások alapján (Hall 2011) közelít a székelyföldi turizmushoz: a Román Idegenforgalmi Hatóság (ANT) nem ismeri el idegenforgalmi desztinációnak Székelyföldet. A hatóság argumentuma szerint Székelyföld hivatalosan nem létezik, ennek megfelelően hivatalosan különálló turisztikai desztinációként sem lehet népszerűsíteni. 6. A székelyföldi turizmus pozícióját, piaci eladhatóságát gyengíti az a tény, hogy hiányoznak még azok az autentikus élmény- és programelemek, amelyek a régió specifikusságát és egyediségét kihangsúlyozván több látogatót vonzhatnának a megyébe. Egy, a régió szakemberei által megteremtett és kanonizált hagyomány-rendszer ugyanis, amelynek az elemeit és szabványait a turisztikai vállalkozók ismernék és követnék, sokat lendíthetne a régió marketingjén és növelhetné az odalátogató turisták számát.
Tétel típusa: | Disszertáció (Doktori (PhD) értekezés) |
---|---|
Témavezető: | Kuczi Tibor, Csata Zsombor |
Tárgy: | Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás |
Azonosító kód: | 1104 |
Védés dátuma: | 22 október 2020 |
DOI: | 10.14267/phd.2020025 |
Elhelyezés dátuma: | 30 Sep 2020 11:07 |
Last Modified: | 22 Oct 2020 13:52 |
Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap