A betegség költség és az életminőség szerepe a forrásallokációs döntések során az egészségügyben = The role of the cost of diseases and quality of life in the allocation of healthcare resources

Kivonat, rövid leírás

A krónikus megbetegedések közgazdaságtana egészségpolitikai, népegészségügyi forrásallokációs, és finanszírozási szempontból kiemelten fontos kérdés, hiszen ezek betegségterhe, költségei nem csak egyéni, családi, hanem társadalmi szinten is jelentős és folyamatosan egyre növekvő mértékűek. A fenntartható finanszírozás az egészségügyben és az ehhez szükséges optimális forrásallokáció megteremtésének szempontjából a költségek és az outcome-ok (eredmények, kimenetek) ismerete, betegségteher vizsgálata a terápiák költség-hatékonyságának elemzése nélkülözhetetlen információkat jelent a finanszírozó és egészségpolitikai döntéshozó számára. Az egyes krónikus betegségek esetében a különböző költségek azonosítása és mérése, valamint a terápia nélküli és a terápiás kimenet, eredmény elemzése, ide tartozik a betegek (és a családtagok, gondozók) életminőségének vizsgálata is, jelentősen hozzájárul a betegségteher felméréséhez, amely megalapozza az egészségpolitikai és finanszírozói döntéseket. Az egészségügyi közgazdaságtani elemzések jelentősége, más fejlett országokhoz hasonlóan, hazánkban is nagy és folyamatosan növekvő. Ennek oka az, hogy az egészségügy költségvetésének egyre nagyobb részét, törvényi előírásoknak megfelelően, az egészségügyi közgazdaságtani elemzések eredményeinek a figyelembevételével is allokálják A Doktori Értekezés a betegségteher mérésére fókuszál: a költségszámítás és az életminőség mérés területére koncentrálva mutat be kutatási eredményeket. A Doktori Értekezésben közölt kutatási eredmények korábban sem hazánkban és régiónkban nem álltak rendelkezésre. Új tudományos eredmények: 1. Az EQ-5D-3Lkérdőív esetében az értékkészlet-választás egyes állapotok hasznosságára gyakorolt hatását vizsgáltuk .Ezeket a hatásokat elsőként mutattuk ki és publikáltuk régiónkban, ilyen sok különböző betegség és minta elemszámon alapuló vizsgálat sem lelhető fel az irodalomban. 2. Elsőként mutattuk ki és közöltük a szakirodalomban, hogy a DLQI kérdőív „nem releváns” válaszainak részletes elemzése azt mutatja, hogy a nem releváns válaszok előfordulása gyakori. Az idősebb, alacsonyabb iskolázottságú és női betegek körében nagyobb valószínűséggel fordulnak elő, ezért a DLQI pontozás sajátosságai miatt ezek a betegek hátrányos helyzetbe kerülhetnek. 3. Elsőként számoltunk lakossági értékeket az ICECAP-A és az ICECAP-O mércékkel Magyarországon és a Közép-Kelet-Európai régióban, az EQ-5D-5L és a WPAI kérdőívek használata mellett. Eredményeink, amelyeket régiónkban elsőként közöltünk, a nemzetközi szakirodalomban is a legújabb eredmények közé tartoznak. 4. Hazánkban és a régióban először mértük fel és publikáltuk az informális ellátás igénybevételét valamint költségeit és ennek kapcsolatát az életminőséggel számos krónikus betegségben, ezekkel az alapadatokkal szolgálhatunk további egészség-gazdaságtani elemzésekhez. 5. Először elemeztünk és publikáltunk a Közép és Kelet Európai régióban több országra kiterjedő, betegség-költség vizsgálatok összehasonlítását tartalmazó vizsgálati eredményeket. 6. Európában negyedikként, a helyi adatok használatának igénye okán, a releváns publikációk azonosítása segítségével elvégeztük a Magyarországra vonatkozó egység-költségeket összesítő adatbázis kialakítását.  A Doktori Értekezésben közölt eredmények nem állnak rendelkezésre rutinszerűen gyűjtött adatbázisokban, csak a dolgozatban bemutatotthoz hasonló vizsgálatok útján ismerhetőek meg, és alapvető jelentőségűek az egészség-gazdaságtani elemzésekhez és értékes adatokkal járulnak hozzá a fenntartható egészségügyi finanszírozás kialakításához és a megfelelő egészségpolitikai és finanszírozási döntésekhez a krónikus megbetegedések területén.