A görög államépítés nemzetközi háttere: a híoszi mészárlástól a Szmirnai tragédiáig = The international background of Greek nation building. From the Massacre of Chios until the Tragedy of Smyrna

Abstract

A Görög Királyság volt az első független állam a Balkán-félszigeten, de valójában a politikai rendszerét, hazai és külpolitikájának alapvonalait a 19. században három „Védhatalom” - Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország - határozta meg, valamint azok katonai beavatkozásával nyerte meg a szabadságharcot (1821-1832). Az ország politikai életét a “Nagy Eszme” uralta, vagyis az állam határainak kibővítésének és a görög testvéreinek felszabadításának célja, akik főként az Oszmán birodalomban éltek, és akik több mint háromszor annyian voltak, mint az új királyság mintegy 800.000 lakosa. A nagy kulturális, vallási és gazdasági központok mind a királyságon kívülre estek, nem volt benne egyetlen nagyváros sem: az első fővárosok (Aigina, Náfplio, sőt Athén) lakossága sem haladta meg az ötezer főt. A görög hazafiak csalódása nagyon nagy volt. Ezzel együtt folyamatosan próbálkoztak az ország területének növelésével. A görög államépítés 1821-ben a szabadságharcban kezdődött, és nyugati prototípusainak - a huszadik századi francia közigazgatásnak, a német jogrendszernek és a brit parlamenti gyakorlatoknak megfelelően folytatódott. Az új állam elfogadta a kormányzás nyugati alapelveit, amelyek azonban ellentétesek voltak a hazai politikai gyakorlattal. (...)