Fejezetek a gazdaságföldrajzból: horizontális termékdifferenciálás = Chapters from economic geography: horizontal differentiation

Kivonat, rövid leírás

A disszertáció a horizontális differenciálás témakörére épül, ahol a gazdaságföldrajz két jelentősebb alágából, az új gazdaságföldrajzból és a Hotelling típusú modellekből kerül bemutatásra öt egy-máshoz kapcsolódó tanulmány. Ennek megfelelően az értekezés egy makro– és illetve egy mik-roökonómiai részre osztható. Az első téma először ismertette Puga (1999) új gazdaságföldrajzi modelljének rövid távú változa-tát. Ez alapján bemutatásra került az új gazdaságföldrajzi modellek három rövidtávú egyenlete. Ebből a béregyenlet segítségével ökonometriai eszközökkel meg lett becsülve Magyarországra a fogyasztók helyettesítési rugalmassága: • A fogyasztók helyettesítési rugalmassága szignifikáns volt mind a négy becslésben. • Ennek értéke mind a négy esetben kissé magasabb volt a nemzetközi szakirodalomban ka-pott eredményekhez képest. • Magyarázatunk szerint, ez abból adódhat, hogy Magyarország fejlettségi szintben elmarad a fejlett országoktól. A második téma statisztikai eszközök segítségével vizsgálta Magyarország áruházláncainak térbeli szerkezetét, hogy van-e köztük térbeli monopólium: • Az adatok országos szinten erős koncentrációt mutattak, ami régiós szinten eltérő. • A fogyasztók azon csoportjában, akik 3000 métert is hajlandóak megtenni, az összes boltra nézve több mint másfél millió lakos, míg a közepes boltokra nézve 0,7 millió van térbeli monopóliumba bezárva. • A térbeli monopóliumok vidékre koncentrálódnak, mivel a periféria területeken elszórtan csak egy-egy bolt található. A harmadik témában bevezetésre került egy hasznosságfüggvény a Hotelling modellbe. Ekkor a korábbi szakirodalomhoz képest néhány eredmény változatlan marad, néhány eredmény azonban módosul: • A jövedelem a rezervációs ár helyére lép, és biztosítja azt, hogy a termék áraiban korlátok vannak. • A közömbös fogyasztó képletében megjelenik a jövedelem is. • Az eredmények a jövedelem és a szállítási költség arányától függnek. Ha ez alacsony, ak-kor lokális monopóliumok alakulnak ki. Ha az arány magas, akkor csak a piac közepén le-het egyensúly, ahol a vállalatok az árakban versenyeznek. A két eset között létezik egy harmadik is, köztes értékekre, ahol a vállalatok a negyedelőpontok és a középpont közé próbálnak települni. A negyedik téma Lijesen (2013) modelljéről és annak egy módosított változatáról volt szó. A két modell hasonlít egymásra, de van néhány apróbb különbség is: • Az új modellben nagyobb verseny alakul ki, ezáltal az árak alacsonyabbak és a hagyomá-nyos boltok lehetséges elhelyezkedései szűkebbek. • Ha modellben megengedjük, hogy a népességszám növekedhessen és a vállalatok endogén módon léphessenek be, akkor tovább fokozódik a verseny és még alacsonyabb árak alakul-nak ki. Az ötödik téma az előző témára építkezve vizsgálja az elkülönült árazás és a díjmentes kiszállítás stratégiáját: • A kiszállítási díjjal való árazás magasabb profithoz vezet, azonban a piac ismerete szüksé-ges hozzá: a racionális fogyasztók aránya, a kiszállítási díj szkeptikusok aránya és a tisztes-séges kiszállítási díj arány. Ez az információ költséges, és ezért az új belépők számára a díjmentes árazást célszerűbb választani. • A magasabb kiszállítási költség a hagyományos boltok profitjának növekedéséhez és a we-báruház esetében veszteséghez vezet, míg a magasabb utazási költségek ellentétes hatással van a profitokra. Ha a két költségnek van egy közös faktora, és emiatt ezek együtt növe-kednek, akkor a hagyományos boltok mindig nyernek ezen, de a webáruház számára kér-déses a kimenetel, a költségek arányától függ. Például ha az utazási költségek szignifikán-sabbak mint a szállítási költség, akkor a webáruháznak is nő a profitja. • Az eredmények megerősítik a szakirodalmat, úgy mint a díjmentes kiszállítási ár az elkülö-nült árazás termék ára és teljes ára között van.