Többszempontú döntési módszerek alkalmazása teljesítményfejlesztő programok támogatására

Kivonat, rövid leírás

Az utóbbi évtizedben számos nemzetközi termelési hálózat indított teljesítményfejlesztő programot, egyrészt a gyengén teljesítő gyárak teljesítményének ugrásszerű javítása, másrészt a szervezet egészének teljesítményfejlesztése céljából. Ezek a programok legtöbbször a vállalati képesség fejlesztésén alapulnak, melyek a termelés területén a World Class Manufacturing, a Lean és a Six-Sigma módszereket alkalmazzák. Bár a vállalati teljesítmény mérésének problémaköre jól feldolgozott a szakirodalomban, a teljesítménymérésnek a teljesítményfejlesztő programokban betöltött szerepével viszonylag kevés kutatás foglalkozik. A kutatás egy nemzetközi italipari vállalat esettanulmányán keresztül vizsgálja, hogy miként lehet a teljesítmény mérésén keresztül elősegíteni a teljesítmény fejlesztését. Ezt egyrészt egy olyan teljesítményösszegző módszer meghatározásával kívánja elérni, mely hiteles képet fest a vállalatok összesített teljesítményéről, elősegíti, hogy az a menedzsmentre a megfelelő nyomást helyezze és a vállalatok közötti verseny a tudás megosztásával és a legjobb gyakorlatok átültetésével járjon. Másrészt kvalitatív módon kívánja vizsgálni a Lean gyakorlatok bevezetésének szintje és a teljesítmény közötti kapcsolatot, hogy az így szerzett többlet információ a vállalati képességfejlesztés eredményességéhez hozzájáruljon. Az esettanulmány teljesítményfejlesztő programjának egy fontos eleme volt a gyárak közötti teljesítményverseny. A verseny a vállalat stratégiáján alapuló teljesítménymutatókon alapult és a teljesítményösszegzéshez Borda rangsort használt. Az összegzés és rangsorolás – a kutatás során feltárt – hiányosságai miatt a verseny nem érte el a kívánt hatást, az gyakran nem a stratégiai fontosságú mutatók fejlesztését eredményezte és gyakran hátráltatta a tudásmegosztást. A kutatás során a Borda módszer más, többszempontú döntési modelleken és a DEA (Data Envelopment Analysis) módszeren alapuló teljesítmény összegzési módszerrel került összehasonlításra, az optimális módszer kiválasztása céljából. A kutatás a TOPSIS (Techniqe for Order Preference by Similarity to Ideal Solution) és a hasznossági függvények módszereit javasolja, mint amelyek a leginkább támogatni tudják a teljesítményfejlesztő programokat, továbbá feltárja a Borda rangsor alkalmazásának korlátait és a DEA módszerhez kapcsolódó problémákat. A vállalati képesség és teljesítmény kapcsolatát számos kutatás vizsgálta, legtöbbjük kérdőíves felmérésen keresztül. A kutatás ezt a kapcsolatot objektív teljesítménymutatókon és a Lean képességfejlesztéshez kapcsolódó rendszeres és részletes önértékelésen keresztül vizsgálja. Ezzel egyrészt hozzájárul a korábbi kutatásokhoz, másrészt vizsgálja, hogy a kvantitatív módszerek miként biztosíthatnak olyan többlet információt, mely eredményesebbé teheti a Lean programokat. Az adatok szintén az esettanulmány vállalatától származtak és a strukturális együtthatók útelemzésének módszerével (PLS-SEM) kerültek elemzésre. Az eredmények megerősítették, hogy - az esettanulmány vállalatának kontextusában – a Lean képességek vannak legnagyobb hatással a vállalati teljesítményre, így azok fejlesztésére érdemes az erőforrásokat összpontosítani. A kutatás azt is megmutatta, hogy a módszer eredményei olyan többlet információt szolgáltathatnak, mely segíthet feltárni azokat a területeket, ahol a képességfejlesztés nem vezet a teljesítmény elvárt fejlődéséhez, illetve támogathatja a Lean gyakorlatok önértékelésének folyamatát.