Stratégiai szcenáriók a postai szektorban (Az elméleti háttér alkalmazása a magyar egyetemes szolgáltató lehetséges stratégiai szcenárióira)

Kivonat, rövid leírás

Az európai postai szektor az elmúlt huszonöt évben korábban elképzelhetetlen mértékű és sebességű átalakulásokon ment át az Európai Unió országainak jelentős részében. Az európai liberalizációs folyamat következményei, a nemzeti szabályozó környezet és a tulajdonosi elvárások változásai, a technológiai környezet és az ügyféligények változásai, illetve a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság új kihívásokkal szembesítették az ún. egyetemes postai szolgáltatókat. A kutatás során feltártam azokat a tényezőket és az ezek közötti összefüggéseket, amelyek a postai szektor jövőjét 10 éves időtávon makro- és iparági szinten leginkább befolyásolják. Ez alapján, illetve a kvalitatív kutatás eredményei alapján stratégiai szcenáriókat alkottam a magyar egyetemes szolgáltatóra. A témakör releváns szakirodalmának feldolgozása mellett megvizsgáltam, hogy a postai szektorban milyen főbb stratégiai csoportok képezhetők a múltbeli adatok alapján, és a klaszterelemzés eredményeképpen három csoportot azonosítottam. A Magyar Posta a statisztikai adatok alapján abba a csoportba tartozik, ahol a levélpiac kiemelten fontos (súlya nagy az árbevételben), ugyanakkor az ebbe a csoportba tartozók átlagos értékéhez képest a Magyar Posta jobban diverzifikált (az átlagnál alacsonyabb a levélbevétel aránya), különösen a pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétel haladja meg az átlagot. A Magyar Posta saját csoportján belül a szerényebb jövedelmezőségi mutatókkal rendelkező posták közé tartozik, és élőmunka-hatékonysága (árbevétel/fő) is alacsonyabb az átlagnál. A levélvolumenek csökkenése ebben a csoportban drasztikusabb volt, és a pénzügyi válság is jobban sújtotta ezeket a szereplőket. A Magyar Posta Zrt. három legfontosabb üzletága (a levél, a CEP és a pénzügyi szolgáltatások) a porteri elemzés alapján nem tekinthető egy iparágnak, így külön elemeztem az egyes üzletágakat befolyásoló főbb tényezőket, ezen belül a hajtóerőket (amelyek egy irányba mutatnak), a kritikus bizonytalansági tényezőket, majd prezentáltam a szcenárió-eredményeket. Eredményeim egyrészt abban a kérdésben segítik a döntéshozókat, hogy mely tényezők alakulását érdemes folyamatosan követni és elemezni. Másrészt arra is figyelmet irányítanak, hogy mely területeken érdemes akár nagyobb kockázatot vállalva szélesíteni a stratégiai opciók tárházát annak érdekében, hogy bármelyik jövőállapot megvalósulására felkészülhessen a Magyar Posta. Harmadrészt az eredmények megerősítik azt, hogy a Magyar Postának a jövőben is érdemes komoly erőforrásokat fordítania a szabályozó környezet változásainak monitoringjára és lehetőség szerinti befolyásolására. Általánosíthatóság szempontjából a kutatás fontos eredménye, hogy a magyar egyetemes szolgáltatóhoz hasonlóan diverzifikált posták nem kerülhetik el, hogy a választott iparágak trendjeit külön elemezzék (üzletáganként), mert részben más tényezők befolyásolják ezek jövőjét, részben az azonos tényezők másképpen hatnak ezekre az üzleti területekre. Ez a felismerés pedig kulcskérdés akkor, amikor a kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy a levél üzleti terület súlyának egyértelmű csökkenése miatt éppen a stratégiai tér meghatározása az egyik kritikus stratégiai döntés. A kutatás során mélyebb ismereteket szereztem a postai szektor jövőjét befolyásoló tényezőkről, s az eredmények mind a politikai döntéshozók, mind az érintett vállalatvezetői kör, mind a téma jövőbeli kutatói számára relevánsak.