Kis- és középvállalkozások számviteli beszámolási rendszerének elemzése a szabályozás és az alkalmazott gyakorlat tükrében = The analysis of the accounting reporting systems of small and medium enterprises in light of regulation and the applied practice

Filyó, Janka (2017) Kis- és középvállalkozások számviteli beszámolási rendszerének elemzése a szabályozás és az alkalmazott gyakorlat tükrében = The analysis of the accounting reporting systems of small and medium enterprises in light of regulation and the applied practice. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola. DOI 10.14267/phd.2017036

[img]
Preview
PDF :
4Mb
[img]
Preview
PDF : (dissertation in English)
4Mb
[img]
Preview
PDF : (az értekezés tézisei magyar nyelven)
590Kb
[img]
Preview
PDF : (draft in English)
588Kb

Abstract

A gazdálkodóknak a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről a számviteli beszámoló keretében kell információt szolgáltatni az érdekhordozóknak. A beszámoló szabályozásában mindig is megjelentek valamilyen szinten a kisebb vállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési lehetőségek, azonban napjainkban felerősödött az erre vonatkozó törekvések. A „gondolkozz előbb kicsiben” elv alkalmazása a számviteli beszámoltatás területére is kiterjedt és a rendszer felülvizsgálatához, újragondolásához vezetett, különösen a mikrogazdálkodókra vonatkozóan A számviteli szabályozás minden szintjén történt valamilyen, a vállalkozás méretkategóriájával összefüggésben egyszerűsítéseket tartalmazó újítás. 2009-ben megszületett a kisvállalkozásokra vonatozó nemzetközi pénzügyi beszámolási standard (KKV IFRS), 2013-ben elfogadásra került az Európai Unió új irányelve a számvitelről és Magyarországon bevezetésre került a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. Ezen változások hatásvizsgálata kiemelt jelentőségű napjainkban a számvitel kutatás területén. Az általam végeztem vizsgálatoknak három iránya határozható meg. A számviteli politikai döntésekben megjelenő egyszerűsítési törekvések, a számvitel és az adózás kapcsolatának szorossága a vállalkozás méreteivel összefüggésben vizsgálva, illetve az egyes nemzeti számviteli beszámoltatásra vonatkozó szabályok között fellelhető hasonlóságok és különbségek különös tekintettel a kisvállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési lehetőségek tekintetében. Megállapítottam, hogy a vállalkozások számviteli politikai döntéseiben a kisebb vállalkozások esetében eddig is megjelentek az egyszerűbb megoldások felé való elmozdulások, a mikrogazdálkodói beszámolóban rögzített módszerek és eljárások igazából a gyakorlatban alkalmazott rendszert rögzítették, így ezen a téren igazából nem hozott egyszerűsítést a bevezetése. A számvitel és a társasági adó kapcsolatára vonatkozó vizsgálataim rámutattak, hogy főleg a kisebb vállalkozások esetében megfigyelhető a számvitel területén az adózásnak való megfelelésre való törekvés, ezáltal kisebb a számviteli (adózás előtti eredmény) és az adózási (adóalap) jövedelemértelmezés közötti a relatív eltérés. Nemzetközi összehasonlításban a vállalatmérettel összefüggő egyszerűsítési lehetőséget alkalmazó országok kategóriájába tartozunk, ahol a határértékek az uniós irányelvben rögzített értékekhez képest alacsonyabb (körülbelül fele) szinten kerültek meghatározásra. A számviteli szabályozásban bekövetkező változások, egyszerűsítési törekvések igazi eredményre csak akkor vezetnek, ha megtörténik a kapcsolódó területeken – főleg adózás esetében– is a változtatás. Az adminisztratív terhek csökkentéséhez mindenképpen komplex felülvizsgálatra van szükség, egy-egy részterület önálló változtatásának nincs igazából jelentős hatása.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Lukács János
Subjects:Accounting
ID Code:971
Date:25 October 2017
DOI:10.14267/phd.2017036
Deposited On:13 Oct 2017 10:44
Last Modified:07 May 2018 13:27

Repository Staff Only: item control page