Vidékfejlesztés integrált szemléletben. Agrárvállalkozói életutak és értékrendek = An integrated approach to rural development. Profiles and values of agricultural entrepreneurs

Kivonat, rövid leírás

Napjaink legnagyobb problémája, hogy a fenntarthatóság „három lába” (a természeti, a társadalmi és a gazdasági) közötti szakadék folyamatosan növekszik, de növekednek az ellentmondások az ökológiai, a társadalmi és a gazdasági rendszeren belül is, tehát a három láb egyike sem stabil. A szakirodalom rámutat arra, hogy a jelenlegi helyzetben az intelligens válasz a gazdaság mennyiségi növekedése helyett a természet-társadalom-gazdaság harmóniájának a megteremtése lenne, amihez az út inkább minőségi változásokon keresztül vezetne. Meglehet, hogy a globalizáció okozta krízisből a világot a lokalitásra, az önellátásra való törekvés és a régiókra fókuszáló fejlesztések vezethetik ki. A disszertáció alapgondolatát ennek fényében az adja, hogy az agrárszektorban olyan megoldások találhatóak még ma is, melyek az „élhető” világ példáját hordozzák a társadalom tagjai számára, melyekben minden szereplő nyertes lehet. Ahhoz, hogy a megfelelő irányt megtaláljuk, fontos meghatározni azt, hogy milyen értékek mentén, honnan és hová szeretnénk eljutni. Disszertációmban és az ahhoz kapcsolódó empirikus kutatásban annak bemutatására törekszem, hogy hogyan lehetséges megkeresni azokat a fejlesztési megoldásokat, amelyek a regionális fenntarthatóságot szolgálják. A mezőgazdaság nemcsak az élelmiszertermelés miatt fontos, hanem azért is, mert olyan közjavakat szolgáltat, mint a mezőgazdasági táj, élőhely a vadak számára, a biodiverzitás megőrzése vagy éppen a foglalkoztatással segíti fenntarthatóvá tenni a rurális térségeket. Munkám célja, hogy segítsek felismerni azokat lehetőségeket és problémákat, ami az agrárvállalkozók élettapasztalatai és értékrendje által meghatározottak. A mélyinterjúk és a Q táblák segítettek az agrárvállalkozók megismerésében. Téziseim egy része arra irányul, hogy meghatározzam, mi gátolja vagy motiválja a vidéki lakosságot abban, hogy gazdálkodni kezdjen. Részben választ kaphatunk a kutatásból arra is, hogy mennyire motiválják a vidéki embereket érzelmeik, és arra is, hogy mennyire elégedettek a vidéki agrárvállalkozók életük minőségével. Az esetlegesen feltárt pozitív példák másokat is arra sarkallhatnak, hogy e sajátos, ma sokak szerint idejétmúlt életmódot válasszák.