A prizonizációs elmélet újragondolása és alkalmazási lehetőségei egy hazai fegyintézeti populáción = Reconsideration of Prisonization Theory and Its Application for a Hungarian Prison Sample

Abstract

Doktori értekezésemet egy, a hazai kriminológiában kevésbé ismert témakör, a prizonizációs jelenség vizsgálatának szántam. A prizonizáció egyfajta börtönszocializációs folyamatként határozható meg, amelynek során az elítéltek átveszik a fegyintézeti társadalom érték- és normarendszerét. A prizonizációs jelenség vizsgálata elsősorban az észak-amerikai kriminológusok és szociológusok körében évtizedeken keresztül az egyik legkedveltebb kutatási témák közé tartozott, ezért az elméleti és empirikus bázis is a tengerentúlon alakult ki. A korábbi elméleti és empirikus szakirodalom alapvetően kétféle magyarázó modellből indult ki a prizonizációs jelenség vizsgálatakor. Az egyik ezek közül a bebörtönzés okozta frusztrációkra és feszültségekre vezette vissza az elítéltek sajátos értékrendszerének az elfogadását (deprivációs modell), a másik pedig abból, hogy a fogvatartotti társadalom előírásai és tiltásai bizonyos értelemben a bekerülés előtti időszakra vezethetők vissza (importációs modell). A korábbi prizonizációs vizsgálatok emellett nemcsak a prizonizáció különböző determinánsait, hanem annak „következményeit” is elemezték.