A számvitel szabályozása és a pénzügyi kimutatások hasznosságának megítélése = The regulation of accounting and the evaluation of the usefulness of financial statements

Lakatos, László Péter (2010) A számvitel szabályozása és a pénzügyi kimutatások hasznosságának megítélése = The regulation of accounting and the evaluation of the usefulness of financial statements. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola.

[img]
Előnézet
PDF :
3374Kb
[img]
Előnézet
PDF : (az értekezés tézisei magyar nyelven)
351Kb
[img]
Előnézet
PDF : (draft in english)
290Kb

Absztrakt (kivonat)

A disszertáció a pénzügyi kimutatások hasznosságának megítélésével foglalkozik. Tisztázható, hogy a közgazdaságtan klasszikus, szükségletkielégítésre alapuló hasznosság fogalma átemelhető és értelmezhető a pénzügyi kimutatásokkal és a pénzügyi jelentéstétellel kapcsolatosan is. A hasznosság jelentését az értekezés három tényező segítségével értelmezi: érdekhordozók, szabályozó és a szabályozás tartalma. A munka feltárja a klasszikus tőkeelméletek kudarcának okait és azonosítja annak továbbvitt eredményeit. A disszertáció vizsgálja a jelenlegi szabályozás alapját képző koalíciós elmélet tartalmát, illetve rámutat arra, hogy a gyakorlatban még általánosan nem alkalmazott többcélú mérlegelmélet (többcélú felfogás) miként oldja fel a koalíciós elméletben szereplő korlátokat. Az értekezés kitér a szabályozás elméletére, bemutatja, miért nem dönthető el egyértelműen, hogy a számviteli szabályozása szükséges-e. A disszertáció megmagyarázza, hogyan fordulhat elő az, hogy az egyes nemzeti szabályozások más-más elvek mentén kívánják meg az általános célú pénzügyi kimutatások összeállítását. Ehhez kapcsolódóan a munka foglalkozik a pénzügyi kimutatások minőségi jellemzőivel és bemutatja a témában most folyó kutatások eredményeit és összeveti, ütközteti ezeket a hazai szabályozással. A munka a kutatási előzmények eredményeinek felhasználásával a magyar környezetre érvényes megállapításokat fogalmaz meg. Feltárja, hogy a hazai vállalkozások mely érdekhordozók adatigényeit preferálják, illetve vizsgálja, hogy mitől függ a pénzügyi kimutatások hasznosságának észlelt értéke (nagysága), illetve mi azoknak az adatoknak a köre, amelyet minden vállalkozás fontosnak ítél. Külön kitér az értekezés a hitelezői érdekhordozóra. A gyűjtött adatok alapján megállapítható, hogy bizonyos vállalatméret alatt a hitelezői érdek, pontosabban fogalmazva az államon kívüli érdemi külső érdekhordozó nem létezik. Ez a megállapítás szabályozás feladatára és a jelentés közzétételének szükségességére van alapvető hatással. A munka vizsgálja az adóbevallásban és az pénzügyi kimutatásokban jelentett érték eltéréseit és elemzi, hogy létezik-e „szándékos közelítés” és ha igen, akkor az milyen jellemzőkkel rendelkező vállalkozásoknál fordul elő. Bizonyítékot lehetett szerezni arra, hogy a kisebb vállalkozások nagyobb eséllyel közelítik az említett értékeket. Kutatók korábban belátták: a „szándékos közelítés” az információ minőségének romlásával jár, így e kimutatások által hordozott hasznosság csökken. Az értekezés azt is feltárja, hogy léteznek-e még azok a többcélú mérlegelmélettel kapcsolatosan említett korlátok (technikai megvalósíthatatlanság, nem vállalható munkaigény). E korlátok jelenlegi létezését legalább részben sikerült cáfolni.

Tétel típus:Értekezés/disszertáció (Doktori (PhD) értekezés)
Témavezető neve:Lukács János
Kulcsszavak:hasznosság, számvitel, szabályozás, érdekhordozó, minőségi jellemzők, IFRS, US GAAP, adózás, többcélúság, pénzügyi kimutatások
Témakör:Számvitel
Pénzügy
Azonosító kód:503
A védés dátuma:13 Szeptember 2010
Elhelyezés dátuma:07 Szept 2010 11:35
Utolsó változtatás:28 Szept 2013 14:40

Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap