Nemzet - jog - identitás. A státusztörvény végrehajtásának szociológiai vonatkozásai = Nation – Law – Identity. The Sociological Aspects of the Enforcement of the Status Law

Kivonat, rövid leírás

Az elmúlt évek során megélénkült az érdeklődés a nemzet, a nemzeti hovatartozás, a nemzeti identitás, a nemzeti kisebbségek kérdésköre iránt. A magyar igazolványt igénylő személyek vizsgálatával, illetve a kedvezménytörvény hatálya alól kimaradó Ausztriában végzett kutatásokkal a nemzet, a nemzeti kisebbségek és a nemzeti identitás kérdéskörének empirikus tanulmányozásához kívántam hozzájárulni. A vizsgált kérdések a téma interdiszciplináris megközelítését indokolták, ahogy a következtetések is a politikatudományok/ szociológia/ jogtudományok hármasába sorolhatók. A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó országokban élő, magyar és magyar hozzátartozói igazolványt 2002. január 1. és 2005. december 31. közt igénylő személyek vizsgálata egy feltáró jellegű kutatás volt, amelynek eredményei alapján például későbbi kvantitatív kutatások reprezentativitása biztosítható. Korábban nem volt információnk erről a több, mint 800 000 személyről, így a dolgozat egyik fő eredménye, hogy a magyar igazolványt igénylők teljes sokaságáról néhány alapadatot sikerült letisztázni. Az adatbázis tisztítását, illetve újabb változók hozzáadását követően egy részletesebb elemzést a romániai kérelmezők esetén végeztem el, egyrészt egyéni szintű adatelemzéssel, másrészt a településszintű aggregált adatok vizsgálatával. Ausztria esetén megállapítást nyert, hogy az ott élő magyarság státustörvény hatálya aluli kimaradása két tényezőre vezethető vissza. Egyik indok az Európai Uniónak a diszkrimináció tilalmának elvére való hivatkozása alapján történő nyomásgyakorlásban keresendő. Másrészt az ott élő, különböző történeti fejlődéssel jellemezhető bécsi és burgenlandi magyar közösségek körében megindult egy integrációs folyamat, amelyben törést jelentett volna a státustörvény meghatározta jogalanyiság, amely csak a burgenlandi magyarokra terjesztette volna ki a jogszabály hatályát. E probléma feltárása mellett a kutatás további fontos következtései fogalmazhatók meg az Ausztriában élő magyarság példája okán. Egyrészt, Románia esetén kiderült, hogy az egyéni identitások irányába elsődlegesen intézményi tényezőkön keresztül közvetítődő objektív ismérvek pozitív összefüggést mutattak a magyar igazolványok kérelmezésével. Az Ausztriával kapcsolatos kutatások egyik fő konklúziója, hogy önmagában a kisebbségi intézményrendszer megléte nem eredményezi a magyar nemzethez való tartozás szubjektív, érzelmi összetevőjét. A nemzethez való tartozás objektív/szubjektív kritériumai tehát legfeljebb egy irányba választhatók szét: ha elfogadjuk az identitásválasztás szabadságának elvét, a szubjektív érzés alapján a magyar nemzethez tartozónak definiálhatjuk például azokat a személyeket, akik nem beszélnek magyarul, nem rendelkeznek magyar felmenőkkel, egy afrikai törzsi vallás követői és lakóhelyük nem Magyarországon van. Az objektív kritériumok épp ennek okán nem képezik elégséges feltételeit egy egyén nemzeti identitásának meghatározásában. Másrészt, az ausztriai magyarokkal kapcsolatos szakirodalom állításaival egybehangzóan megállapíthatjuk, hogy e csoport etnikai kisebbségként határozható meg.