A közép-európai fővárosi régiók versenyképességének vizsgálata - Hogyan növelhető a Közép-magyarországi régió versenyképessége = The analysis of competitiveness of Central European capital city regions – How can be strengthened the competiveness of Central Hungarian Region

Kivonat, rövid leírás

A Közép-magyarországi régió komoly fejlődési lehetőségek kapujában áll, de a régió felzárkózása a fejlett európai régiókhoz megtorpant, nem képes Közép-Európa meghatározó térségi központjává válni. Az elmúlt évtizedek reménykeltő tervei és elképzelései – a régió profilját és specializációját illetően – elhalványultak, vagy megmaradtak a tervek és a koncepciók szintjén. A szerző a disszertációban a regionális versenyképesség fogalmát komplex módon mutatja be a közép-európai fővárosi régiók összehasonlításában. Öt közép-európai fővárosi régiót elemez a területi tőke - a földrajzi, gazdasági és társadalmi adottságok - és a társadalmi tőke - a többszintű kormányzási struktúrák és a partnerség - oldaláról, keretbe foglalva az endogén és az exogén folyamatokkal. Így a regionális versenyképességet egy olyan mátrix modellben szemlélteti, amely interdiszciplináris megközelítésben érzékelteti annak összetettségét. A vizsgált régiók: a Bécsi régió, a Közép-magyarországi régió, a Mazóviai vajdaság, a Pozsonyi régió és a Prágai régió. A dolgozat újszerűsége, hogy a szerző a regionális versenyképességet már nemcsak (NUTS2-es szinten) régiók között értelmezi szubnacionális nézőpontból, hanem transznacionális aspektusban is. Ez utóbbi vizsgálatakor bemutatja a több országot magába foglaló gazdasági térségekben a területi folyamatok és a területi politika alakulását az Európai Unióban. Olyan fejlődési irányok és tendenciák, mint például egy új funkcionális makrorégió formálódása, vagy az eurorégiók és az európai területi csoportosulások figyelembevételével jellemzi a közép-európai térség fejlődését. A szerző rámutat, hogy az európai regionális fejlődés a területi sajátosságokon alapuló, egyedi értékeiből merítő, sokszínű régiók Európája felé halad, amelyben a jól működő partnerségi hálózatokon alapuló regionális kormányzás, valamint a szervezett civil társadalom hatékony működése komoly versenyképességet befolyásoló feltételek. A disszertációban az elméleti részt követi a közép-európai fővárosi régiók empirikus vizsgálata. Az első részben a szerző átfogó módon mutatja be az elméleti fogalmakat és a téziseket, ezt követően ebből kiindulva elemzi és hasonlítja össze az 5 fővárosi régiót. A dolgozat a fővárosi régiók speciális sajátosságait a nagyvárosi régiók irányából közelíti meg, ezáltal olyan releváns fogalmakra bontja tovább a kérdést, mint a funkcionális városi térségek és a metropoliszrégiók kérdésköre. A közép-európai fővárosi régiók összehasonlításával a szerző egyfelől összefoglalja a térség sajátosságait, másrészről ajánlásokat, kitörési pontokat fogalmaz meg a Közép-magyarországi régió számára. Ezt az országok közigazgatási szerkezetének vizsgálatával, a fővárosi régiók területi adottságainak szisztematikus összehasonlításával, valamint a többszintű kormányzási struktúrák vizsgálatával teszi.