Corvinus University of Budapest (Doctoral Programs) | Corvinus Research Archive | Central Library | DART-Europe Portal
Logo

Szén-dioxid piac az Európai Unió új tagállamaiban: Magyarországi empirikus elemzés = Carbon Market Implications for new EU Member States Empirical analysis for Hungary

Fazekas, Dóra (2009) Szén-dioxid piac az Európai Unió új tagállamaiban: Magyarországi empirikus elemzés = Carbon Market Implications for new EU Member States Empirical analysis for Hungary. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola.

[img]
Preview
PDF :
5Mb
[img]
Preview
PDF : (draft in english)
258Kb
[img]
Preview
PDF : (az értekezés tézisei magyar nyelven)
298Kb

Abstract

A disszertáció célja a szén-dioxid kibocsátás csökkentését célzó Európai Uniós rendszer 2005. és 2007. közötti próbaidőszakának bemutatása, valamint a magyarországi működés elemzése. Az elterjedt külföldi vélekedés szerint az Európai Unió új tagállamai a szocialista múlt és a gazdasági átmenet nehézségei miatt lelassítják és rontják az EU környezetpolitikáját. Ezért érdekes megvizsgálni, hogy a piaci alapú környezetvédelmi eszköz, az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere (EU ETS) hogyan működött a próbaidőszakban Magyarországon. Vajon tényleg nem lehetett sikeres miatt, hogy az ország nem rendelkezett az ahhoz szükséges piacgazdasági tapasztalatokkal, ismeretekkel és intézményrendszerrel? A doktori értekezés: • igazolja, hogy egy piaci alapú környezetszabályozási eszköz olyan országban is működik, amely nem rendelkezett korábban az ahhoz szükséges intézményrendszerrel és piaci tapasztalatokkal. • áttekinti, milyen hatással volt az Európai Unió szén-dioxid kibocsátáskereskedelmi rendszer próbaidőszaka Magyarországon a rendszerbe bevont, ún. kötelezett vállalatokra. • számszerűsíti, hogy a magyarországi kötelezett vállalatok mennyiben kapcsolódtak be az Európai Unió szén-dioxid kibocsátáskereskedelmi piacába. A disszertáció két szerkezeti egységből áll: először a téma elméleti háttere kerül bemutatásra, majd a magyarországi kutatás eredményei, mely a magyarországi kibocsátáskereskedelmi gyakorlatot veszi górcső alá. Módszertanilag nem követi jelen értekezés a korábbi sztochasztikus, szimulációs, modellező munkákat. A magyarországi résztvevők száma - mintegy kétszázötven létesítmény - nem elegendő reprezentatív statisztikai elemzések elvégzéséhez. Ezért a szén-dioxid piac magyarországi szereplőkre gyakorolt hatásait kvalitatív elemzés tárta fel. A próbaidőszaki kiosztás legjelentősebb szektorainak képviselőivel készült személyes interjú, mely alapján esettanulmányok bemutatásával elemzi a dolgozat az EU ETS próbaidőszakának hatásait a magyarországi szereplőkre. A magyarországi cégek adminisztratív tehernek tekintették az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének próbaidőszakát. A próbaidőszak innováció-ösztönző hatása marginális volt a magyarországi bőséges ingyenes kiosztás és az alacsony piaci ár miatt. Az EU ETS hatása a magyar vállalatokra összességében nem volt jelentős a próbaidőszakban, az operatív működésre gyakorolt hatás általában kimerült a tüzelőanyag-váltásban. A megkérdezettek közül egyetlen vállalat vezette be a szén-dioxid kibocsátás költségét operatív és befektetési döntéshozatalába. A haszonáldozati költségekkel - a közgazdasági elmélettel összhangban - az ingyenes kiosztás esetén is számolni kell, az interjúk tanulsága szerint azonban a magyarországi cégek többsége nem ismerte ezt fel, inkább költség-minimalizáló stratégiát folytattak az EU ETS szempontjából, nem profit-maximalizálásra törekedtek. A magyarországi kibocsátási egységek próbaidőszaki forgalmát kvantitatív elemzés tárta fel. Két adatbázis tartalmazza a magyarországi kibocsátási egységek kereskedelmének adatait. Az EU központi forgalmi jegyzéke (CITL) és a magyar nemzeti forgalmi jegyzék (regiszter). Az értekezés az elsők között értelmezi a két adatbázis különbségeit és mutat rá, hogy a CITL visszaadási adatai nem tükrözik a valós kibocsátási egység tranzakciókat. Megállapítható, hogy célravezető a központi forgalmi jegyzék és a nemzeti regiszter adatainak párhuzamos használata, mert egymást kiegészítő információkat tartalmaznak. A CITL adatok ugyan nem adnak pontos képet a nemzetközi áramlásokról, viszont valószínűsítik, hogy mely országok vállalataival voltak tranzakciói adott tagállam létesítményeinek. A nemzeti regiszter adatai alapján pedig kiderülnek a valós nemzeti transzferek mennyiségei, időzítése és értéke. A magyar forgalmi jegyzék adatai alapján a három év alatt több mint másfél millió kibocsátási egység került magyarországi létesítmények számláira a külföldön kiosztott kibocsátási egységekből. Meglepő eredmény ez, hiszen majdnem minden magyarországi szektor és létesítmény felesleggel rendelkezett a próbaidőszakban. Az import adatok félrevezetőnek tűntek, ezért a kutatás kiterjedt a külföldön kiosztott, de Magyarországon visszaadott, kibocsátási egységek azonosítására, cégcsoporthoz rendelésére is – erre az EU közösségi forgalmi jegyzéke adott lehetőséget. A két adatbázis adatait ötvöző kutatási módszertant igazolja, hogy feltárta az aggregált magyar forgalmi adatok és a valós kereskedés közti különbséget. A magyarországi létesítmények jelentős import-tevékenysége csak látszólagos volt a próbaidőszakban. A multinacionális vállalatok központjainak gazdálkodása és a magyar leányvállalatok belső transzferei tették ki a Magyarországra áramló külföldi kibocsátási egységek négy-ötödét. A rendelkezésre álló adatok azonban nem elégségesek annak számszerűsítéséhez, hogy a külföldön visszaadott egységekből mennyi volt a magyarországi cégek valós értékesítése, s mennyi tudható be a multinacionális cégeken belüli transzfereknek. A kereskedési adatokat majd csak öt év múltán teszik közzé. Érdeklődésre tarthat majd számot a nemzetközi vállalatok belső transzfereinek elkülönítése a valós nemzetközi forgalomtól. Magyarország több esetben is elöljárónak bizonyult a tagállamok között. Elsőként építettük ki a régióban a zöld beruházási rendszert, mely biztosítja, hogy a felesleges kibocsátási egységek ne rontsák a kibocsátás-csökkentési célkitűzések elérésének környezeti hatásosságát. Elsőként értékesített a magyar állam más tagállamnak kibocsátási egységeket - magas áron. A magyar kormány kibocsátási egység árveréseket bonyolított le, melyek két és fél milliárd forinttal növelték a magyar államháztartás bevételeit. A térítéses kiosztás lehetőségével a próbaidőszakban mindössze négy tagállam élt, két régi és két új. A magyar államnak tehát kétségtelenül rendelkezésére állt mind az ehhez szükséges intézményi háttér, mind a szakértelem.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Kerekes Sándor
Uncontrolled Keywords:klímavédelem, környezetvédelem, kibocsátáskereskedelem
Subjects:Environmental economics
Energy economy
ID Code:415
Date:8 December 2009
Deposited On:03 Mar 2010 11:47
Last Modified:28 Sep 2013 14:39

Repository Staff Only: item control page