A gazdasági szuburbanizáció vállalatdemográfiai megközelítésben egy magyarországi példán keresztül = Economic Suburbanisation from the Perspective of Corporation Demographics through an Example from Hungary

Abstract

Magyarországon az utóbbi években több okból is az érdeklődés középpontjába került a gazdasági tevékenységek térbeli átrendeződése, decentralizációja, ami a hagyományos gazdasági centrumok relatív leértékelődését és szűkebb–tágabb környezetük felértékelődését hozta magával. A gazdaság e térbeli átrendeződésére több fogalom is meghonosodott hazánkban, szokták túlcsordulásnak, dekoncentrációnak, decentralizációnak nevezni, én a továbbiakban mégis a gazdasági szuburbanizáció kifejezést alkalmazom az agglomeráción belüli gazdasági decentralizáció megnevezésére. A térbeliség kérdésével a közgazdaságtudományon belül hagyományosan a telephelyelméletek foglalkoznak, arra keresve a választ, hogy az adott tevékenységet folytató vállalkozás működése számára a tér mely pontja kínál alkalmas, vagy éppen optimális feltételeket. A telephelyelméletek körében tradicionálisan három fő irányzatot különböztünk meg: a klasszikus – neoklasszikus; a viselkedési és az intézményi telephelyelméleteket, amelyekhez az utóbbi évtizedben további két kutatási irányzat csatlakozott: a Krugman-féle új gazdaságföldrajzi, illetve a vállalatdemográfiai megközelítés. A három klasszikus telephelyelmélet mindegyike alkalmas a gazdaság területi decentralizációjának modellezésére, ám vállalatközpontú – mikroszintű– megközelítésük miatt nem, illetve csak korlátozottan, alkalmasak ennek az átfogó társadalmi–gazdaság jelenségnek a modellezésére. Ezért kísérletet teszek arra, hogy egy populációközpontú megközelítés – a vállalatdemográfia – keretein belül építsek fel egy olyan általános modellt, amely képes megragadni a gazdasági szuburbanizáció hajtóerejét és korlátait. A modell felépítése során térökonometriai és területi adatok feltáró elemzése (ESDA) módszereket alkalmazok, amelyre hazánkban mindeddig kevés példa akadt. A gazdasági szervezetek térbeli decentralizációjának modellezése során a G nemzetgazdasági ágazatba (kereskedelem, javítás) tartozó társas vállalkozások csoportjára – populációjára vonatkozó adatokat használom fel.