Corvinus University of Budapest (Doctoral Programs) | Corvinus Research Archive | Central Library | DART-Europe Portal
Logo

Az európai büntetőjogi integráció erősítésének lehetőségei és akadályai

Fejes, Péter (2009) Az európai büntetőjogi integráció erősítésének lehetőségei és akadályai. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola.

[img]
Preview
PDF :
1001Kb
[img]
Preview
PDF : (draft in english)
303Kb
[img]
Preview
PDF : (az értekezés tézisei magyar nyelven)
308Kb

Abstract

A széttagolt, s messze nem közösségi európai büntetőjogi integrációnak még ma is inkább jövője van, mint múltja és jelene. A szerző gyakorló jogalkalmazóként nap mint nap megtapasztalja, hogy a határokon átnyúló bűnözés egységesebb, szervezettebb, mint a nemzetközi bűnüldözés, és ahhoz, hogy ez megváltozzon, a nemzetközi bűnüldözés szervezettebb, hatékonyabb legyen, létrejöjjön egy közös nemzetközi büntető anyagi, eljárási és szervezeti jog, egy európai büntetőjogi (igazságszolgáltatási) térség, a politikai akarat mellett, de arra is hatóan, rengeteg tanulmánynak, számtalan publikációnak kell napvilágot látnia, a büntetőjogot művelő elméleti és gyakorlati szakembereknek is szakmai fórumok, kongresszusok, konferenciák ajánlásaival, memorandumaival kell a politikusok és a(z állam/uniós)polgárok figyelmét felhívniuk a nemzetközi, az európai bűnözés súlyára, s az ellene folytatott küzdelem, harc – részben adminisztratív – akadályaira, eszköztelenségére, az egységes európai bűnüldözés különféle lehetséges metódusaira, azok előnyeire, hátrányaira, a polgárok biztonsága elérésének és fenntartásának érdekében. „Ez annál is inkább szükséges, mert míg az államok büntetőjogi elképzeléseire, hatályos törvényeire jelentős befolyással bír az adott ország jogtudománya, bírói gyakorlata, jogi kultúrája, addig az uniós büntetőjogi együttműködést vizsgálva azt láthatjuk, hogy mind ez ideig inkább a politikusok szabták meg annak irányát és keretét. A büntetőjogászoknak vissza kell hódítani kezdeményező, befolyásoló szerepüket az Unió büntetőjogára.” – írja Bánáti János Az európai büntetőjog kézikönyvének (szerk. Kondorosi Ferenc – Ligeti Katalin [2008], Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest) előszavában. Az értekezés ezért végigveszi az európai büntetőjogi együttműködést kiváltó okokat, áttekinti – történetiségükben – a(z elsődleges, részben pro futuro és a másodlagos) jogforrásokat, közöttük a nemzetközi egyezményeket, majd az egyéb dokumentumokat és az intézményrendszert, ismerteti és részben elemzi az Európai Bíróság joggyakorlatát, bemutatja Magyarország helyzetét, összegzi az európai büntetőjogi együttműködés területeit, górcső alá veszi az európai integráció általános helyzetét és annak a büntetőjogi együttműködésre való kihatásait, majd – tömören summázva – arra jut, hogy az uniós polgárok érdeke a biztonságukat az egyes tagállamoknál jobban szavatolni képes szorosabb európai büntetőjogi integráció. S ha ez az európai polgárok érdeke, úgy nem lehet más a tagállami és az európai politikai elit érdeke sem, hiszen ab ovo az Európai Unió a polgárokért van. Az európai büntetőjogi integráció sorsát természetesen nem lehet leválasztani az európai integráció irányáról, amely lehet föderalista, s maradhat a nemzetállamok foglyaként kormányközi (intergovernmentalista), s amely irányt döntően befolyásol az Európai Unió demokratizálása, demokratizálódása, amelynek egyaránt kell történnie felülről: a tagállami és az európai politikai elit részéről, s minden szintre, azaz uniós, tagállami, regionális és helyi szintre kiterjedően, a választott intézmény(ek) súlyának növelésével, a nem választott szervek jogkörének visszaszorításával, az integráció működésének átláthatóbbá és egyszerűbbé, s ezáltal is polgár-közelibbé tételével, a demokratikus kontroll erősítésével; és alulról: a civil társadalom részéről, társadalmi szervezeteik nemzetközi együttműködése révén is, az európai identitás megtalálásával, amely feltételez európai démoszt, amihez kellenek (felülről) európai elektronikus és írott médiumok, brüsszeli (hír)televízió, (hír)levél, újság, aktív web-oldal, (alulról) európai pártok, amelyek saját tagsággal rendelkeznek, és maguk állíthatnak európai parlamenti képviselőjelölteket, európai pressure group-ok, s mindenfelől erre (a demokratizálódásra) irányuló valós akarat. Az európai büntetőjogi együttműködés jövője kisebb-nagyobb eltéréssel osztani, követni fogja az Európai Unió sorsát, de egyik mozgatórugója mindenképp a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme (az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme az európai büntetőjog fejlődésének a motorja – írta Ulrich Sieber a Corpus Juris német fordításának előszavában), másik mozgatórugója pedig a nemzetközi terrorizmus és a határokon átnyúló szervezett bűnözés marad, illetve lesz. Az európai büntetőjogi együttműködés nem veszély, hanem esély Európa számára.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Kondorosi Ferenc
Uncontrolled Keywords:büntetőjog, jogforrások, Európai Unió
Subjects:Law
International relations
ID Code:405
Date:12 November 2009
Deposited On:03 Mar 2010 11:10
Last Modified:28 Sep 2013 14:39

Repository Staff Only: item control page