Az első házasságkötés után. A párkapcsolatok dinamikája, egyszülős családok kialakulása és megszűnése Magyarországon a 20. század második felében.

Földházi , Erzsébet (2009) Az első házasságkötés után. A párkapcsolatok dinamikája, egyszülős családok kialakulása és megszűnése Magyarországon a 20. század második felében. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola.

Teljes szöveg

[img]
Preview
PDF :
783kB
[img]
Preview
PDF :
262kB
[img]
Preview
PDF :
209kB
[img]
Preview
PDF :
58kB

Kivonat, rövid leírás

Az utóbbi évtizedekben megváltozott a család helye és szerepe az emberek életében, és széles körben elterjedt a házasság nélküli együttélés. Ez megváltoztatta a családokban nevelkedő gyermekek helyzetét is: a gyerekek egyre nagyobb hányada tapasztalja meg a család felbomlását, rövidebb-hosszabb ideig az egyszülős családban nevelkedést, valamint szüleinek újabb párkapcsolatát. Az egyszülős családokban felnövekvő gyermekek ép családbeli társaiknál gyermekként és felnőttként is hátrányosabb helyzetben vannak. Az egyszülős családok leggyakrabban a házasság felbomlásával keletkeznek, és a szülő új párkapcsolatának kialakulásával szűnnek meg - tehát a szülő párkapcsolatainak dinamikája alapvető szerepet játszik ezekben a folyamatokban. A dolgozatban az első házasságot követő párkapcsolati dinamikát vizsgáljuk: a házasság felbomlásában illetve a válást követő új párkapcsolatok kialakulásában szerepet játszó legfontosabb tényezőket. Elsősorban a demográfiai tényezők hatására térünk ki – ez általában mindkét folyamat esetében erős és szignifikáns -, de a társadalmi státusz és a kulturális háttér egy-egy változóját (iskolázottság, vallásosság) is bevonjuk az elemzésbe. Olyan kérdésekre keresünk választ, hogy a szülői háttér, a gyermekkori család összetétele, a szülők válása valóban növeli-e a házasság felbomlásának kockázatát; hogy a gyermekek száma vagy az életkoruk befolyásolja-e inkább ezt az esélyt; hogy valóban különböznek-e a férfiak és a nők párra találásának esélyei a válás után a férfiak javára; hogy a gyermekek csökkentik–e az új párkapcsolat kialakulásának valószínűségét és mennyiben különbözik ez a hatás a férfiaknál és a nőknél, stb. A dolgozat két részből áll: az első részben vázoljuk a kutatás elméleti hátterét és bemutatjuk a vizsgált jelenségek – válás és válás utáni új párkapcsolatok – alapvető tendenciáit; a második rész az alkalmazott módszer leírását, hipotéziseinket és az elemzéseket tartalmazza. A dolgozat végén összegezzük eredményeinket és megfogalmazzuk következtetéseinket. Az első házasság felbomlásának vizsgálata során igazoltuk a szocializációs hatást, vagyis azt, hogy a szülők válása megnöveli gyermekeik későbbi házasságbomlásának esélyét. A házasság kezdetekor ható tényezők közül a házasságkötést megelőző együttélést, a házasságon kívül született gyermekeket és a nagyon fiatal korban kötött házasságokat vettük

Tétel típusa:Disszertáció (Doktori (PhD) értekezés)
Témavezető:Spéder Zsolt
Kulcsszavak:család, házasság, párkapcsolati dinamika
Tárgy:Szociológia
Azonosító kód:350
Védés dátuma:30 március 2009
Elhelyezés dátuma:13 Mar 2009
Last Modified:28 Sep 2013 14:39

Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap

Letöltések

Letöltések száma az elmúlt két évben, havonkénti bontásban

View more statistics