Hazai káposztabolha fajok (Phyllotreta Spp., Coleoptera, Chrysomelidae) tápnövénnyel összefüggő és feromonok segítségével történő kémiai kommunikációja

Csonka, Éva (2009) Hazai káposztabolha fajok (Phyllotreta Spp., Coleoptera, Chrysomelidae) tápnövénnyel összefüggő és feromonok segítségével történő kémiai kommunikációja. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola.

Teljes szöveg

[img]
Preview
PDF :
6MB
[img]
Preview
PDF :
192kB
[img]
Preview
PDF :
174kB
[img]
Preview
PDF :
269kB

Kivonat, rövid leírás

A káposztaféléken élő, egy nemzedékes káposztabolha fajok (Phyllotreta spp., Coleoptera, Chrysomelidae) keresztesvirágú növények régóta ismert, jelentős kártevői, mind Európában, mind Amerikában. Jelentőségük a termesztésben lévő, keresztesvirágú tápnövényeik széles skálájával magyarázható. Legjelentősebb kártételüket a kora tavasszal aktívvá váló, áttelelt imágók okozzák. Rágásuk nyomán a levelek szitaszerűvé válnak, vízháztartási zavar alakul ki. Helyrevetés esetén, a növény korai stádiumában nagy mérvű mortalitást, a növekedés súlyos blokkolódását, később egyenlőtlen érést idézhetnek elő. Kártételük jelentőségét súlyosbítja, hogy e nemzetség fajai számos kórokozó vektoraként ismertek. A káposztabolha fajok elleni védelemben nagy segítséget jelentene, ha csapdával történő előrejelzéses módszerrel a tavasszal aktívvá váló, valamint a nyár második felére kifejlődő imágók megjelenésének időpontját nyomon lehetne követni és a populáció méretét fel lehetne mérni. E fajok csalogatására régóta ismert illatanyagok az izotio- és tiocianátok, melyek a keresztesvirágú növényekben található, nem illékony glükozinolátok bomlása során szekunder metabolitként szabadulnak fel. Közülük a legismertebb táplálkozási attraktáns az allil-izotiocianát (ALLYL ITCN), amelynek egyes káposztabolha fajokra gyakorolt csalogató hatását számos kutató igazolta. Az ALLYL ITCN mellett egyéb izotiocianátok és tiocianátok is számottevő csalogató hatást gyakorolhatnak a káposztabolhákra. Ennek mélyrehatóbb vizsgálatát néhány kutató által eddig leírt pozitív eredmény teszi indokolttá. Amerikai kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a közönséges káposztabolha (Phyllotreta cruciferae Goeze) hím egyedei aggregációs feromont termelnek. A bogarak által a levegőbe kibocsátott illatanyag visszafogásával és analizálásával több hím-specifikus himahalén és kadinén típusú vegyületet azonosítottak, amelyeknek az A, B, C, D, E jelölést adták. Az azonosított vegyületek keveréke egy amerikában végrehajtott előzetes, szabadföldi csapdázásos tesztelés során aktívnak bizonyult a közönséges káposztabolhára. A keverék szinergizmust mutatott vonzó hatásban az ALLYL ITCN-tal együtt alkalmazva. Feltételezhető, hogy ezek a komponensek hatékonyan felhasználhatóak lesznek nagyobb vonzó képességű és így érzékenyebb előrejelzést biztosító csalogatóanyagként. (...)

Tétel típusa:Disszertáció (Doktori (PhD) értekezés)
Témavezető:Tóth Miklós
Kulcsszavak:rovartan, káposztabolha, kémiai kommunikáció
Tárgy:Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet
Kémia
Azonosító kód:344
Védés dátuma:2 április 2009
Elhelyezés dátuma:04 Feb 2009
Last Modified:28 Sep 2013 14:39

Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap

Letöltések

Letöltések száma az elmúlt két évben, havonkénti bontásban

View more statistics